Tovább nőtt a háztartások értékpapírokban lévő vagyona az első negyedévben. Nem csak a betétállomány van történelmi csúcson, de az értékpapírok volumene is 14 459,3 milliárd forintos historikus rekordra lépett március végére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások az első negyedévben 363,9 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be értékpapírokba, csak márciusban 123,6 milliárd forintért vásároltak többnyire állampapírokat, részvényeket és befektetési jegyeket. 

Népszerű maradt az állampapír

A legkedveltebb lakossági értékpapír továbbra is az állampapír. A lassan kétéves magyar állampapír plusz (máp+) viszi ezen a téren a prímet, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint több befektetés van ilyenben, mint az összes többi lakossági állampapírból együttvéve. A háztartások állampapír-állománya március végén 9446,9 milliárd forint volt, három hónap alatt összesen 315,4 milliárd forintért vásárolt a lakosság állampapírokat. Miközben azonban a hosszú kötvényekbe csaknem 353 milliárd forint került, az egyévesnél rövidebb állampapírokból 26,1 milliárd forinttal kevesebbet újítottak meg a lejáratoknál. 

Jelenleg a kisbefektetőknél lévő állampapírok több mint 84 százaléka már hosszú lejáratú kötvény, vagyis az ÁKK-nak sikerült elérnie, hogy hosszútávon számíthasson az állam a lakosság finanszírozására. A lakosság szeret devizázni is az állampapírokkal. Márciusban, a rekord közelébe gyengülő forintárfolyam idején csaknem 17 milliárd forintnyi devizás (vélhetően inflációt követő eurós) állampapírt váltottak vissza a kisbefektetők, ezzel tavaly nyár óta nem látott szintre csökkent a náluk lévő deviza állampapírok állománya. 

Háztartások értékpapír-állománya (2021. március 31.)
ÉrtékpapírÁllomány (Mrd Ft)
Állampapír9 446,9
Egyéb kötvény, jelzáloglevél67,9
Befektetési alap4 129,1
Részvény815,4
Összesen14 459,3
Forrás: MNB

A jelzáloglevelek állománya a háztartásoknál továbbra is marginális, 144 millió forint összesen. Banki kötvényekből 55,8 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők, ennek a legnagyobb része devizakötvény. Az állampapírokkal és a bankbetétekkel szemben azonban a banki kötvényekkel a statisztikák alapján nem történt komolyabb spekuláció a gyengülő forint idején márciusban. A vállalati kötvények állománya hat évvel a Quaestor-csőd után szintén marginális, a 12 milliárd forintot sem éri el a lakosságnál. 

A vállalati kötvénypiac legnagyobb befektetője a Növekedési Kötvényprogramnak köszönhetően az MNB. A jegybank 575 milliárd forintnál is több vállalati hitelpapírt halmozott fel március végére, nagyobb állomány van a kezében, mint a hazai bankszektornál vagy a külföldi intézményeknél. A jegybanknál van immár a teljes magyarországi vállalati kötvényállomány több mint 31 százaléka, és ez az arány azóta feltehetően tovább emelkedett. 

Aki mer, az nyer

A szerény, ám biztos hozamot ígérő állampapírokat egyre többen cserélik le a kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegetető eszközökre. A háztartások kezében lévő befektetési alapok állománya 4129 milliárd forintos történelmi csúcson van, miután az első negyedévben több mint 30 milliárd forintnyi friss pénz áramlott a konstrukciókba, amelyek ezen felül még csaknem 40 milliárd forintnyi hozamot is termeltek a kisbefektetők számára. Március különösen jól sikerült: 51,8 milliárd forintnyi hozamot értek el az alapok. 

A háztartások részvényállománya is történelmi csúcson van. Március végén meghaladta a 815 milliárd forintot. A negyedév során 17,5 milliárd forintért vásároltak a kisbefektetők magyar részvényeket és 23,1 milliárd forintos pluszban jártak három hónap után. Míg tavaly azonban a bankpapírok - főleg az OTP - volt a kedvenc befektetés a lakosság körében, az idén már a többi vállalati részvény piacán volt komolyabb vásárlás, és az árfolyamnyereség nagyobbik részét is ezek a cégek adták.