A jegybank versenyképességi témájú kiadványaival szemben e jelentés nem a középtávon elérhető teljesítményt kívánja megbecsülni, hanem a jelenlegi európai nemzetgazdasági és társadalmi modellek hosszú távú fenntarthatóságát. Egy ország társadalmi-gazdasági modelljét akkor tekintjük hosszú távon fenntarthatónak, amennyiben a reálgazdasági tényezők mellett annak pénzügyi, társadalmi és környezeti erőforrásai is fenntartható módon hasznosulnak a sikeres felzárkózás és társadalmi jólét tartós elérése érdekében.

A Fenntarthatósági jelentés 108 – szinte kizárólag objektív – mutatója felhasználásával a jegybank létrehozta az MNB Fenntarthatósági indexet, amelyben Magyarország a 15. helyezést érte el az Európai Unió 27 tagállama körében. Ez kedvezőbb, mint az MNB Versenyképességi Indexben (19.), illetve a fejlettségi rangsoron belüli pozíció (20.). Hazánk 51,8 pontos eredménye a Fenntarthatósági Indexben kissé meghaladja a visegrádi versenytárs országok átlagát (51,1), és mindössze 2,1 ponttal marad el az EU átlagos szintjétől (53,9). Eredményeink szerint az EU-ban a skandináv államok modellje a leginkább fenntartható, míg a legkevésbé a ciprusi és görög fejlődés.

Kapcsolódó

Folytatni kell a gazdaság zöldítését

Az eredmények megerősítik, hogy Magyarországnak folytatnia kell a zöld gazdaságra való áttérést és a digitális fordulatot fenntartható felzárkózásának megerősítéséhez. Bár Magyarország a környezeti fenntarthatóságban (11. helyezés) átlag felett teljesített a zöld pénzügyek terjedése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén, de az energiahatékonyság növelése és a környezetbarát energiaforrások szélesebb körű felhasználása lényeges feladat a fenntarthatóság növelése érdekében. A gazdasági növekedés fenntarthatóságát (16. helyezés) a gazdaságszerkezet tudásintenzívebbé tétele lenne képes tovább javítani a termelékenység növelése, valamint a digitalizáció és az innovációs tevékenységek erősítése révén.

A társadalmi fenntarthatóság (18. helyezés) terén kedvező, hogy az uniós élmezőnyben van a hazai közbiztonság állapota és átlag alatti a vagyoni különbségek szintje. Kihívást jelent azonban a minőségi lakhatás elérhetőbbé tétele, illetve a tudásintenzív gazdasági növekedéshez szükséges a felsőfokú végzettségűek és a digitális kompetenciákkal rendelkezők számának növelése. A fenntarthatóság pénzügyi dimenziójának (21.) javítása többek között a digitális pénzügyi szolgáltatások szélesebb körű elterjedésén és az államadósság-ráta csökkentésén keresztül valósulhat meg. Ugyanakkor a háztartások pénzügyi fenntarthatósága terén hazánk jobban teljesít, mint a visegrádi versenytársak és az uniós átlag.

Vannak még gondok

A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható felzárkózás és az innovációvezérelt növekedési modell megvalósításának egyik alapfeltétele a megfelelően képzett munkaerő jelenléte a gazdaságban. A nemzetközi oktatási felmérések azt mutatják, hogy a magyar diákok ugyan megfelelően elsajátítják a kért tananyagot, ám az ismereteket nem tudják kellő mértékben alkalmazni valós életből vett példákon. Ez azt jelenti, hogy a magyar közoktatási rendszerben a szükséges alapkészségek mellett nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a modern (idegen nyelvi és digitális) készségek fejlesztésére ahhoz, hogy a diákok később megfeleljenek a munkaerőpiac gyorsan változó követelményeinek. A PISA-teszteken viszont a magyar diákok az európai és a visegrádi országok tanulóihoz képest gyengén teljesítenek. 

A fenntartható felzárkózás megvalósításának egyik kulcskérdése a társadalom jóllétének gazdasági növekedéssel párhuzamos emelése. Az egészségi állapot egyszerre számít a felzárkózás bemeneti és kimeneti mutatójának, hiszen a lakosság egészségi állapota jelentősen befolyásolja a gazdaságban elérhető munkaerő mennyiségét és minőségét, miközben az egészségi állapot, és így az életminőség javítása a fenntartható felzárkózás egyik fontos célkitűzése. A magyar lakosság egészségesen várható élettartama az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett, így már mindkét nem esetében magasabb a többi visegrádi ország átlagánál. Az európai uniós átlag, illetve az MNB Versenyképességi programjában kitűzött 64 egészséges életév elérése ugyanakkor még további erőfeszítések megtételét igényli mind egyéni, mind pedig közösségi szinten.

A pénzügyi fenntarthatóság terén is elmarad Magyarországi az uniós és a visegrádi átlagtól.