A koronavírus-járvány a lakosság pénzhasználati szokásaira is erőteljes hatással volt. Az MNB adatai szerint 2020 végére több mint 10,4 millió bankszámlát vezettek a hazai pénzintézetek, ez csaknem 70 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az elsődlegesen fizetési célú számlák száma az év negyedik negyedévében mintegy 35 ezerrel bővült és meghaladta a 6,7 milliót. Ez azt jelenti, hogy a korábbinál többen kezdtek bankszámlát használni készpénz helyett.

Nem csak a forintszámlák száma bővült 2020-ban, de a devizaszámláké is: több mint 22 ezerrel 1,073 millióra nőtt a számuk. Ebben szerepet játszhatott a forint gyengülése is, ami sokakat arra késztetett, hogy devizában gyűjtsék a megtakarításaikat. Az elmúlt hónapokban rekordot döntött a hazai bankokban tartott lakossági devizabetétek állománya.

Kapcsolódó

Több helyen fogadták el a bankkártyákat

A hazai kibocsátású fizetési kártyák számának növekedési üteme 2020 negyedik negyedévében némiképp felgyorsult, számuk az év végén meghaladta a 9,9 milliót. Az MNB azonban megjegyzi: a növekmény egy része várhatóan csak időszakos hatásként jelentkezik egyes szereplők, elsősorban lakossági ügyfeleket érintő, előrehozott kártyacsere-programjainak a következtében. Mindezek mellett az érintőkártyák számának töretlen emelkedése tovább folytatódott, az év során összesen mintegy 1,1 millióval bővült a számuk, így arányuk az összes fizetési kártyán belül megközelítette a 92 százalékot.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatában 2020 végén 123 ezer elfogadóhelyen 203 ezer POS terminál üzemelt, amelyek több, mint 98 százaléka támogatta az érintéses technológia alkalmazását. Látványos emelkedés történt a negyedik negyedévben, az elfogadóhelyek száma 2020. szeptember végéhez képest 5 százalékkal, az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma pedig több, mint 7 százalékkal növekedett.

Ez betudható egyrészt a koronavírus-járvány fokozódásával kapcsolatos pénzforgalmi hatásoknak, így a fogyasztói szokások megváltozására adott kereskedői reakciónak, másrészt pedig a kereskedelmi törvényt érintő azon jogszabályi változásnak, miszerint 2021. január 1-jétől minden online pénztárgép használatára kötelezett adózónak biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét, amelyre 2020 végén egyre többen kezdték meg a felkészülést.

Megváltoztak a fizetések a járványban - rászokott a lakosság a rendelésre

A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciós forgalomban 2020 negyedik negyedévében ismét élénken érződött a koronavírus-járvány felfutása. Ugyan a belföldi vásárlási tranzakciók mind darabszámban, mind értékben növekedtek az előző év azonos időszakához képest, azonban a növekedés üteme lassabb volt, mint a korábbi években. A darabszámban 6, értékben pedig 15 százalékos bővülés rendre 10, illetve 5 százalékponttal alacsonyabb a 2019-ben tapasztalt adatoknál.

Éves szinten is mindössze 7 százalékkal emelkedett a belföldi vásárlási tranzakciók száma 2019-hez képest, így a számuk még nem érte el az 1 milliárd darabot. A fizetési helyzetekben viszont komoly változás történt. Míg a fizikai kereskedőknél darabszámban csupán 4, értékben pedig 11 százalékos bővülés történt 2019 negyedik negyedévéhez képest, addig az online megrendelések esetében rendre 28, illetve 38 százalékos a növekedés. Ez azt támasztja alá, hogy a fogyasztói szokások koronavírus-járvány hatására bekövetkezett változásának egy része várhatóan tartósan is fenn fog maradni.

A külföldi kártyahasználat esetében még markánsabb különbségek figyelhetők meg elsősorban az utazással kapcsolatos korlátozások és az általános óvatosság miatt. A fizikai kereskedőknél lebonyolított vásárlási tranzakciók tekintetében darabszámban 65, értékben pedig 66 százalékos visszaesés történt 2019 negyedik negyedévéhez képest, az online megrendelések száma és értéke ugyanakkor rendre 32, illetve 19 százalékkal növekedett.

Nincs már szükség annyi készpénzre

Eközben nagymértékű visszaesés történt a készpénzfelvételek számában és értékében. A belföldi készpénzfelvételek száma 14, az értéke pedig 7 százalékkal csökkent, a külföldi készpénzfelvételeknél darabszámban 40, értékben 34 százalékos visszaesést mértek. Éves szinten is jelentős a visszaesés, belföldön kevesebb, mint 92 millió tranzakció történt tavaly kevéssel 8 ezer milliárd forint feletti értékben, ami rendre 13, illetve 5 százalékkal alacsonyabb a 2019-es adatoknál. Az egy tranzakcióra jutó érték ugyanakkor közel 9 százalékkal nőtt és megközelítette a 88 ezer forintot.

A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalások darabszáma 2020 negyedik negyedévében megközelítette a 74 milliót, összértéke pedig közel 189 ezer milliárd forintot tett ki, előbbi 9, utóbbi 13 százalékos növekedést jelent 2019 azonos időszakához viszonyítva. Nagyjából kétszer olyan gyorsan nőtt az átutalások értéke a koronavírus-járvány második hullámában, mint a korábbi években. Ez az MNB szerint az azonnali fizetési szolgáltatás 2020. március 2-i sikeres indulásának és ezzel párhuzamosan a fogyasztói szokások megváltozásának is köszönhető.

Sokan lehetnek viszont, akik korábban könnyedén fizették a rezsiszámlákat, most viszont sakkoznak azzal, melyiket mikor fizessék be. Ez lehet az egyik oka annak, hogy az elsősorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák, illetve tartozások fizetésére használt csoportos beszedések forgalma esetében viszont jelentős visszaesés történt. A tranzakciók száma 14, értéke pedig közel 10 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Éves szinten is rendre 7, illetve 5 százalékos visszaesés tapasztalható ennél a fizetési módnál.

Egyre több a visszaélés, főleg az interneten

A tavalyi negyedik negyedévben a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések száma és értéke is nőtt, az MNB szerint azonban a 19 ezer visszaélés mintegy 369 millió forint értékben még mindig elenyésző a forgalomhoz képest. Továbbra is jellemző, hogy a visszaélések elsősorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vásárlási tranzakciókat érintik, darabszámukat tekintve 92, értékben pedig 91 százalékuk köthető ehhez a forgalomhoz.

A tranzakció iránya szerinti bontás tekintetében a visszaélések döntő többsége, darabszámban 90, értékben pedig 95 százaléka változatlanul a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódott. Ugyanakkor - a fogyasztóknak kedvező jogszabályi háttér miatt - a pénzforgalmi szolgáltatók által a kibocsátói oldalon leírt teljes kár kevesebb, mint 11 százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük.