Hihetetlen fordulat: abbahagyták a készpénz felhalmozását a magyarok

Ismét sokat spóroltak a magyarok, és a hozamok is kedvezően alakultak, ennek köszönhetően újabb rekordon áll a háztartások pénzügyi vagyona. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint június végén 69 717,4 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkeztek a háztartások, miután az első félévben sikerült csaknem 2200 milliárd forintnyi friss megtakarítást gyűjteniük, és a hozamok révén is kerestek 672 milliárd forintot. Ez papíron azt jelenti, hogy egy átlagos család félmillió forintot tett félre fél év alatt, és bő 160 ezer forint árfolyamnyereséggel is gazdagabb lett, de a valóságban az egyes háztartások vagyongyarapodásában nagyok lehettek a szórások. A vagyonosabb rétegek jellemzően jóval gyorsabban növelik tovább a megtakarításaikat, mint az átlagos háztartások. 

A készpénz és a betétek állománya egyre lassuló ütemben növekszik. Június végén 18785,8 milliárd forint volt ilyen eszközökben, ebből 5977 milliárd volt a készpénz. Az első negyedévben 99 milliárd, a másodikban pedig csupán 46,7 milliárd forinttal emelkedett tovább a készpénzben tartott vagyon, utóbbi érték négy éve nem látott mélypontnak felel meg. Tavaly a második negyedévben csaknem ötször ennyi készpénzt halmoztak fel a magyar háztartások.

Különösen a forint készpénz felhalmozása lassult le, alig 39 milliárd forintnyi volt az új állomány, devizát viszont váltottak a lakosság, hiszen elkezdődött a nyaralási szezon, emellett a forint is erősödött, sokan spekulációs céllal vásároltak eurót vagy dollárt. Hogy lassul a forint készpénzállomány növekedése, abban szerepet játszhatott a pandémia is, amely során előtérbe kerültek az elektronikus fizetési megoldások. Egyre többen kezdték használni a bankkártyájukat, a sárgacsekkes befizetésről is mind többen térnek át más fizetési módszerekre, emellett az a jogszabályváltozás is sokat segíthetett a helyzeten, hogy január 1-től minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét. 

Az állampapír népszerűsége lanyhul

Az emelkedő infláció és az alacsony kamatszint miatt a lekötött betétek egyre kevesebb háztartási megtakarítást vonzanak. A jegybank adatai szerint a 12,8 ezer milliárd forintnyi háztartási betétből csaknem 9,4 ezer milliárd a folyószámlabetét, vagyis a lekötetlen összeg. Az állampapírok is egyre nehezebben állják a sarat a második negyedévben 5 százalék fölött tetőző inflációval szemben.

A második negyedévben mindössze 190 milliárd forintnyi friss megtakarítás került állampapírokba, ezzel a lakossági állomány 9630 milliárd forintra nőtt. A korábbi negyedévekben, ha csak nem voltak hatalmas lejáratok, a legutóbbi negyedévinek a másfél-kétszereséért vásároltak új állampapírokat a kisbefektetők. Összesen 9881 milliárd forintnyi hitelpapír van a háztartások értékpapírszámláin, vagyis alig 250 milliárdot tesznek ki az egyéb kötvények, ezek döntő része (176 milliárd forintnyi) külföldi cégek vagy államok által kibocsátott értékpapír.

Részvény jellegű befektetésben, vagyis részvényben, befektetési alapban és céges tulajdonrészben több mint 28 ezer milliárd forintjuk van a magyaroknak, ebből a legnagyobb rész, csaknem 19,5 ezer milliárd forintnyi egyéb tulajdonosi részesedés, vagyis valamilyen cégben lévő tulajdoni hányad. Ez is rekord összeg, de rekord összeget, csaknem 1400 milliárd forintot tartottak a magyarok az első félév végén tőzsdei részvényekben is, amiből 890 milliárd lehetett a Budapesti Értéktőzsdén forgó magyar papír, vagyis a külföldi részvények állománya is már 500 milliárd forint körül van. 

Nem tőzsdei részvényekben 2446 milliárd forintot tartanak a háztartások, ezek lehetnek dolgozói részvényprogramban lévő papírok, vagy tőzsdére be nem vezetett cégek részvényei. Az biztos, hogy az idén kiemelkedően sokat nyertek a részvénybefektetők. A tőzsdei cégeken fél év alatt 128 milliárd, a nem tőzsdei vállalatok értékpapírjain pedig 100 milliárd forintot kerestek. 

A befektetési alapok is népszerűek, a lakosságnál lévő állomány lassan eléri a 4900 milliárd forintot, ebből több mint 4200 milliárd a hazai befektetési jegy, a többi külföldi alap. Mindkét érték történelmi csúcson van, és azt jelzi, hogy egyre több kisbefektető, főleg a privátbanki ügyfelek térnek át az állampapír-befektetésekről a kockázatosabb alapokra. 

A nyugdíj egyre fontosabb

A biztosítástechnikai tartalékok szintje 5211,9 milliárd forinton tetőzött az első félév végén. A nem életbiztosítási tartalékoké stagnált 410 milliárd forint körüli szinten, az életbiztosításoké és a nyugdíjpénztári megtakarításoké viszont tovább emelkedett újabb történelmi rekordokra. 

Életbiztosításokban már 2345,7 milliárd forintot tartanak a magyarok, nyugdíjpénztárakban pedig 2231,7 milliárdot, amiből 282 milliárd forint a magán-nyugdíjpénztári díjtartalék. Biztosításokba 68 milliárd, nyugdíjpénztárakba pedig csaknem 42 milliárd forintnyi friss megtakarítás került az első félévben, vagyis az öngondoskodási hajlandóság egyre erősebb a lakosságban, ezek ugyanis kiugróan magas értékek. Életbiztosításokba ennél több friss pénz utoljára a válság előtt került, amikor tömegesen értékesítették az életbiztosítással kombinált lakáshiteleket, a nyugdíjpénztárak pedig a magánnyugdíjpénztárak államosítása előtt vonzottak csak ennél több friss pénzt. 

Az államosított magán-nyugdíjpénztári megtakarítások ellenértékével papíron még mindig tartozik az állam annak a hárommillió embernek, aki bő tíz évvel ezelőtt lemondott erről a pénzről. Az MNB adataiban 2752,1 milliárd forint szerepel még azon a soron, ahol ezt a követelést nyilván tartják. Az érintettek persze ezt a pénzt már nem fogják viszont látni, be kell érniük azzal az átlagosan nagyjából 70 ezer forint körüli reálhozammal, amit tíz évvel ezelőtt vittek ki a postások. A háztartásoknak emellett a munkáltatók is tartoztak június végén több mint 880 milliárd forintnyi munkabérrel, és az állam is mintegy 760 milliárd forintnyi adó- és járulékköveteléssel. 

Rekordot döntöttek az adósságok

A pénzügyi vagyon mellett a háztartások kötelezettségei is nőttek az idén, főleg a hitelállományok. Ennek részben az új hitelfelvétel, részben a moratórium miatt csúszó törlesztés olt az oka. A 12 345,5 milliárd forintos kötelezettség-állomány mindenesetre történelmi rekord, a korábbi csúcs 2010-ben volt, és a devizahitelek árfolyamának megugrása okozta. Ebből 10 672,4 milliárd forint volt a hitel, a többi egyéb tartozás. A hitelállomány is nagyon közel van már a 2011-ben elért történelmi rekordhoz, amikor csaknem 10 900 milliárd forinttal tartoztak a háztartások a pénzügyi intézményeknek. 

A harmadik negyedév végére meg is dőlhet a tízéves rekord, a háztartások ugyanis őrült iramban veszik fel az új kölcsönöket. Az első félévben 722 milliárd forint volt az új hitel, ebből a második negyedév volt az erősebb 466,2 milliárd forintos új folyósítással. A bankok nyilatkozatai szerint is óriási a háztartások hitelétvágya, akik tavaly a pandémia miatt halogatták a kölcsönök felvételét, most felkeresték a hitelintézeteket. Az államilag támogatott konstrukciók pedig újabb lökést adtak a piacnak. 

Jelentősebb tételt tesznek még ki a háztartásoknál az úgynevezett egyéb tartozások, ezekbe tartoznak a kereskedelmi hitelek és előlegek, valamint az adó- és járulékfizetési kötelezettségek. Előbbiek állománya 520 milliárd, az utóbbiaké pedig több mint 760 milliárd forint volt június végén.