A vállalati hitelállomány éves szinten 9,4 százalékkal bővült tavaly, míg a kkv-szegmensben előzetes adatok alapján 13 százalékos növekedési ütem valósult meg - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A vállalatok hitelfelvételét az NHP Hajrá! szerződéskötései jelentős mértékben támogatták: a teljes vállalati hitelkibocsátás több, mint fele, míg a kkv-hitelkibocsátás közel 90 százaléka a program keretein belül valósult meg a koronavírus-járvány hazai kitörése óta.

A lakossági hitelállomány nemzetközi szinten is kimagasló 14,5 százalékos bővülésében nagy szerepe volt a babaváró hitelkibocsátásnak, a termék ugyanis az éves hitelkihelyezések 30 százalékáért felelt, és már a háztartási hitelállomány 13 százalékát teszi ki. Pozitív banki várakozásokra utal, hogy 2021 első felére a lakáshitelek és a személyi kölcsönök tekintetében egyaránt a hitelkereslet élénkülését várják az intézmények, csakúgy, mint a vállalati hitelek esetében.

Kapcsolódó

A járvány ellenére nőtt a hitelezés

A koronavírus-járvány második hullámának negatív gazdasági hatásai ellenére a vállalati hitelállomány 2020 negyedik negyedévében is tovább bővült, mintegy 227 milliárd forinttal. Így a 2020-as évben összességében a hitelfolyósítások 780 milliárd forinttal haladták meg a hiteltörlesztéseket, aminek köszönhetően a vállalatok banki hitelállománya 9,4 százalékkal bővült.

A tavaly márciusban bevezetett fizetési moratórium az esedékes tőketörlesztések csökkenésére, míg a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében bevezetett jegybanki és állami hitel- és garanciaprogramok az új szerződéskötésekre gyakoroltak kedvező hatást. A vállalatok a negyedik negyedév során mintegy 1155 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, amely 71 százalékkal haladta meg 2019 azonos negyedévi kibocsátását.

A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya 2020 során az előzetes adatok alapján nagyjából 13 százalékkal nőtt. A kkv-hitelezést az NHP Hajrá! jelentősen támogatta, melynek keretében megkötött közel 660 milliárd forint értékű szerződés az utolsó negyedévben a kkv hitelek nagyjából 90 százalékáért felelt.

Mindenki hitelt szeretne

A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján a negyedik negyedévben az üzleti célú ingatlanhiteleket érintő, szektorspecifikus okokra visszavezethető szigorítást leszámítva érdemben nem változtak a hitelezési feltételek, miközben mind a rövid-, mind a hosszú lejáratú hitelek iránt élénkülő kereslet mutatkozott. Előretekintve a bankok 2021 első felében egyik vállalatméret-kategóriában sem terveznek további szigorítást a hitelezési feltételekben, és ezzel párhuzamosan a kereslet további élénkülését vetítik előre.

2020 negyedik negyedévében a hitelintézeti szektor lakossági hitelállománya elsősorban a babaváró kölcsönök és a lakáshitelek erőteljes kibocsátásának, valamint a moratórium törlesztéseket visszafogó hatásának köszönhetően bővült. A hitelfolyósítások 257 milliárd forinttal haladták meg a törlesztések nagyságát. A háztartások banki hitelállománya 2020 decemberében 14,5 százalékkal volt magasabb a tranzakciók hatására, mint egy évvel azelőtt. Ez az éves dinamika a legmagasabb érték az Európai Unió tagországai között, ugyanakkor a fizetési moratórium hatását kiszűrve a növekedési ütem becslésünk szerint nagyságrendileg 8 százalékra mérséklődik.

A negyedév során megkötött új hitelszerződések volumene 9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki kibocsátástól, és a visszaesés a lakáshitelek kivételével valamennyi hitelterméket érintette. A negyedéves kibocsátás egyharmada államilag támogatott hitel volt, a babaváró hitelek állománya 2020 decemberében pedig már a teljes lakossági hitelállomány 13 százalékát tette ki.

A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok nem változtattak sem a lakáscélú-, sem a fogyasztási hitelek feltételein a negyedév során. Utóbbi tekintetében ugyanakkor az emelkedő kereslet mellett már lazítást helyeztek kilátásba 2021 első félévére, amiben a januártól elinduló lakásfelújítási támogatás is érdemi szerepet játszhat.