A monetáris tanács tagjai újra leszögezték, hogy a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak - írja az MTI.
Az egyhetes betét kamatának alakításával szükséges esetben az MNB továbbra is készen áll a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatokra gyorsan és rugalmasan reagálni. Az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti eszköz következő hónapokban kialakuló kamatához.
A jegyzőkönyv szerint növekedett a magasabb külső inflációra vonatkozó alternatív pálya megvalósulásának kockázata. A tartósan magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárak, valamint a magas nemzetközi szállítmányozási költségek tartós külső inflációs nyomás irányába mutatnak - magyarázták. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.
Több tanácstag rámutatott, hogy a geopolitikai feszültségek eszkalálódása az áru- és pénzpiaci kockázatok újbóli felerősödését vonhatja maga után, ami még magasabb inflációs pályát eredményezhet.
A monetáris grémium számára továbbra is kulcsfontosságú az állampapírpiac stabilitásának biztosítása, szükség esetén - jelezték - készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni.
A jegybank számára továbbra is kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Hozzáfűzték, hogy ezen cél érdekében az MNB már március elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét.
A monetáris testület a szigorító monetáris politikával összhangban az MNB korábbi hitelezést támogató eszközeihez kapcsolódó preferenciális betét 2022. április 1-től történő kivezetéséről döntött - írták.
Az előzetes adatok alapján a GDP-arányos államadósság-ráta 2021. év végén 78,2 százalékra csökkent a 2020. év végi 80,0 százalékos értékről. Hozzátették: a kormány a 2022. évi hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérsékelte, ami a vártnál magasabb GDP-növekedéssel együtt az államadósság-ráta gyorsabb ütemű csökkentését is lehetővé teszi.
A fegyveres konfliktus kitörése előtt megtartott ülésről szóló összefoglalóban az áll, hogy a magyar gazdaság növekedési képessége erős, a GDP 2022-ben 5 százalékkal nőhet. A gazdasági növekedés szerkezetét kettősség jellemzi: a tovább erősödő belső kereslet ellensúlyozza a nemzetközi termelési láncok zavaraiból, valamint az emelkedő nyersanyag-, termény- és energiaárakból adódó negatív növekedési hatásokat.