Vírus előtt, alatt és után: röntgenkép a hazai GDP-növekedésről

Az elmúlt években a magyar gazdaság dinamikusan bővült, 2018-2019 átlagában 5 százalékos GDP-növekedést érve el. Tavaly már számos előrejelzés a hazai konjunktúra némi lassulására számított, 2020-ra 4 százalék körüli növekedést kalkulálva. Elemzésünkben áttekintjük a különböző ágazatokban megfigyelhető trendeket. Azonosítjuk, milyen pályák voltak jellemzőek a koronavírus érkezését megelőző időszakban és hol okozott a trendekben erős törést a járvány. Megítélésünk alapján a magyar gazdaság a járvány előtt erős emelkedő pályán haladt, azonban szerkezetében az ágazatokat jellemző trendek vegyes képet mutattak. Mindez jelzi, hogy a versenyképességi reformok folytatása szükséges az elmúlt években elért felzárkózási ütem fenntartásához.

Szabó Eszter, MNB

Rendkívüli növekedési időszak áll a magyar gazdaság mögött az elmúlt években. A 2013-as növekedési fordulat óta évente átlagosan 3,8 százalékkal nőtt a hazai GDP, az utolsó két évben pedig 5 százalék volt a bővülés üteme. Ez a növekedés 2013-2019 között 2,2 százalékponttal haladta meg az eurozóna átlagát, az utolsó két évben pedig a növekedési különbözet elérte a 3,5 százalékpontot. Erős fundamentumokkal, magas növekedési pályával érkezett meg tehát Magyarország az új krízis küszöbére. Egyes adatok azonban már előrevetítették a gazdasági növekedés lassulását, ami egyben jelezte, hogy a megkezdett versenyképességi reformok széleskörű folytatása szükséges az EU növekedését 2-3 százalékponttal meghaladó, a gazdasági felzárkózást biztosító GDP-növekedés fenntartásához.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Íme, az MNB receptje a versenyképes magyar jövőért

Az ipari termelés tavaly magas szinten stabilizálódott, de a havi bázison számított növekedési ütemek az európai konjunktúra kifulladása miatt már mérsékeltek voltak. 2019-ben éves átlagban az 5,6 százalékos termelésnövekedés jelentős része a megelőző évi kedvező folyamatok áthúzódó hatásának volt köszönhető az ágazatban. 2020 első két hónapjában kedvezőbb dinamika volt megfigyelhető, amelyet azonban márciustól a koronavírus-járvány hatására - külső piacainkon is megfigyelhető - érdemi csökkenés váltott fel.

A legjelentősebb visszaesést a legnagyobb súlyú járműgyártásban regisztrálták, de nagymértékben csökkent a termelés a gépgyártásban és a fémiparban is. Az élelmiszeriparban mérsékeltebb volt a visszaesés. A gyógyszergyártás áprilisban még közel 20 százalékkal emelkedett, májusban azonban itt is enyhe csökkenés volt. Júniusban kisebb mértékű volt a visszaesés azonban az ipari termelés szintje továbbra is elmarad tavalyi értékétől. Az ipari rendelésállomány már a tavalyi év első felében lassuló ütemben bővült, majd 2019 második felétől kezdődően folyamatosan mérséklődött. Előretekintve a korábbi trendekhez való visszatérés szempontjából fontos lehet az ágazat versenyképességének fokozása, a vállalati beruházások újbóli élénkülése, illetve a relokációs trendek által nyújtott új lehetőségek kiaknázása.

Az építőipari termelés szintje 2019-ben hasonlóan alakult az iparéhoz. Az ágazat éves összevetésben jelentős növekedést mutatott, de a termelés az éven belül inkább magas szinten stabilizálódott. Az építőipar az első havi adatok alapján ellenállónak bizonyult a járvány hatásaival szemben, mert március-április hónapokban is a korábbi trendértéke körül mozgott. Májusban azonban ebben az ágazatban is megjelentek a koronavírus hatásai és érdemi visszaesés (-18,5 százalék) következett be. Júniusban tovább mérséklődött a termelés volumene. A megrendelésállomány az építőiparban is folyamatosan csökkent 2019 áprilisától kezdődően, ami az építőipari teljesítmény fokozatos mérséklődését vetítette előre. Az építőipari termelés elmúlt időszakban megfigyelhető magas bázisához való visszatéréshez aktív kormányzati politika szükséges, mely az állami beruházások felfutása révén aktivizálná újból az ágazat teljesítményét.

Az ipari termeléshez hasonló mintázat figyelhető meg az exportnál is, akár a változások irányát, akár a mértékét vizsgáljuk. Az export magas szinten stabilizálódott 2019-ben, de a korábbi éveknél mérsékeltebb bővülést mutatott. A kivitel volumene 2020 elején emelkedett, majd a járvány hatására jelentősen csökkent a szintje. Az import már februárban is enyhén mérséklődött (-0,7 százalék), ami az ellátási láncok akadozását jelzi, majd a következő hónapokban is érdemi csökkenés következett be.

Egyes szolgáltató ágazatok jelentős dinamikát mutattak tavaly és 2020 elején, így jelentős részben ellensúlyozták a termelő ágazatokban megjelenő lassuló tendenciákat. A kiskereskedelmi értékesítések mindvégig dinamikusan emelkedtek 2019-ben és 2020 elején is.

Az emelkedő trendet egyértelműen csak a koronavírus-járvány törte meg. A válság kitörését követően márciusban csökkent a forgalom az előző hónaphoz képest. Áprilisban is érdemi visszaesést (-11,1 százalék) regisztráltak, májusban azonban már mérsékeltebb volt a csökkenés, míg júniusban enyhe bővülés volt megfigyelhető. A kiskereskedelmi forgalomhoz hasonlóan a vendégéjszakák száma is folyamatosan emelkedett a járvány kitöréséig. A koronavírus és a járvány terjedését fékező intézkedések azonban világszerte megbénították a turizmust. A kereskedelmi szálláshelyek nagy részében áprilisban és májusban üzemszünet volt, így a vendégéjszakák száma áprilisban 97,8 százalékkal, májusban pedig 93,2 százalékkal esett vissza éves alapon. Előretekintve a korábban elért munkaerőpiaci eredmények helyreállítása, a munkahelyek megőrzése nyújthat garanciát a kiskereskedelem újbóli dinamikus bővüléséhez.

A munkaerőpiaci ciklus 2019 első félévében tetőzött: a foglalkoztatottak száma tavaly májusban érte el a csúcspontját, míg a munkanélküliség esetében enyhén emelkedő trend rajzolódott ki 2019 második felétől. A koronavírus megjelenése előtt a foglalkoztatás csökkenését részben a tőke-munka helyettesítés megindulása, részben pedig a termelési indikátorokban érzékelhető lassulás okozhatta. A járvány hatására a munkanélküliek száma kis mértékben nőtt idén márciusban (2 ezer fővel februárhoz képest), míg a második negyedévben tovább emelkedett a számuk (59 ezer fővel volt magasabb a második negyedév átlagában, mint egy évvel korábban). (A jelenség oka, hogy a KSH a nemzetközi standard módszertan alapján azokat tekinti munkanélkülieknek, akiknek nincs munkája és az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, és ha találna, 2 héten belül munkába is tudna állni. Ez a módszertani feltétel a koronavírus-járvány időszakában meghozott kijárási korlátozások mellett sok esetben nem teljesíthető, így 84 ezer fő munkanélküli státusz helyett átmenetileg inaktívként tartják nyilván.)

A foglalkoztatottak száma azonban már márciusban számottevő mérséklődést mutatott (56 ezer fővel csökkent februárhoz képest) és a második negyedévben is tovább csökkent (103 ezer fővel mérséklődött az előző év azonos időszakához képest). A két mutató eltérő mértékű változása arra utal, hogy az állásukat elvesztők nagy része inaktív lett (részben statisztikai módszertani okokból, ugyanis a korlátozások következtében nem tudott állást keresni vagy állást vállalni). Előretekintve a kormányzati szándékkal összhangban a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a legfontosabb.

Összességében a termelési oldalon és a munkaerőpiacon már 2019-ben mutatkoztak a gazdasági lassulás jelei, azonban a szolgáltatások dinamikusan emelkedtek. A 2020 tavaszán megfigyelhető átmeneti, de nagymértékű gazdasági visszaesést a korábbi hónapok statisztikái nem vetítették előre, de utaltak arra, hogy a gazdasági növekedés tartalékainak kihasználásához további versenyképességi reformokra van szükség. A reformok révén az uniós átlag fölé emelkedhet a foglalkoztatási ráta, növekedhet az ipari termelésben a még alacsony hazai hozzáadott érték és a szolgáltatásexport bővülése javíthatja a külkereskedelmi egyenleget.