A múlt év végén már 1446 aktív foglalkoztatottat tartott nyilván az MNB, szemben az egy évvel korábbi 1407-tel - derül ki a jegybank honlapján közzétett friss összesítésből.

A létszám Matolcsy György 2013. március elejei beiktatása óta egy év (2015) kivételével folyamatosan növekszik - írta a portál. Öt esztendő alatt - 2013 végétől 2018 végéig - több mint 350 fővel gyarapodott a bankok bankjának stábja.

Kapcsolódó

A létszámbővülésnél is jobban, összességében 86 százalékkal emelkedtek a jegybanki fizetések 2013-2018 között. Igaz, ez a kiugró arány alapvetően a 2014-es év 33,3 százalékos átlagos mértékű bérrendezésének köszönhető - így próbálta az MNB elérni, hogy a versenyszektorban tevékenykedő pénzügyi intézmények ne szipkázzák el a szakembereit.

A friss adatok szerint 2018 decemberében átlagban havonta több mint 900 ezret költött az MNB egy dolgozójára, ami az mfor.hu számításai szerint a közterhek levonása után bruttó 600 ezer forint körüli átlagfizetést jelenthet. Ez csaknem kétszer haladja meg a KSH által 2018 novemberében országosan kimutatott 355,1 ezer forintos bruttó átlagkeresetet - de a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők havi bruttó átlagkeresete is "csak" 526 761 forint volt 2018 novemberében.

(Olvasta már? Mesés karácsonyi jutalmak az MNB-nél)

Megszólalt az MNB

Az MNB ma jelentősen több feladattal és felelősséggel rendelkezik, mint a 2013-at megelőző években. 2013. október 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank látja el a pénzügyi szervezetek felügyeletét. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jegybankba integrálásával jelentősen emelkedett a feladatok száma, így az ezek ellátásához szükséges létszám nőtt. A felügyeleti integráción kívül az általános jegybanki funkciók ellátása mellett kiemelhető a devizahitel-rendezéssel, a magyar bankrendszer átalakításával, a megerősített fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti vizsgálatokkal, a takarékszövetkezeti integrációval, a szanálással és reorganizációval kapcsolatos feladatok ellátása. Mindezek mellett nagy hangsúlyt helyezett az MNB a makroprudenciális intézkedésekre, a Fogyasztóvédelmi Központ létrehozására, a megnövekedett bankjegyminőségi, illetve a bankjegyfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására, a bankjegyvédelmi tevékenység erősítésére, a pénzforgalmi helyszíni ellenőrzésekre, valamint a hitelintézetek és biztosítók kockázati monitoring rendszerének megújítására. Emellett a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének érdekében a jogalkotó számos új felügyeleti hatáskört határozott meg, és jelentősen sűrítette az ellenőrzési ciklust is - közölte az MNB az írás megjelenését követően.

A jegybankban 2013 júliusától érvényes új bérstruktúra kialakítását megelőzően az állomány mintegy harmadánál jelentősen elmaradtak a fizetések a pénzügyi szférában szokásos bérekhez képest. Ebben a körben még 2013-ban alapbéremelés történt, így a korábbi igazságtalan bérezési arányok megszűntek. A korábbi bérezés igazságtalanságát mutatja, hogy a legtöbbet kereső dolgozó éves bérének 67 százalékára terjedt ki a bónusz, míg a legkevesebbet keresők esetében ez mindössze 11 százalékot tett ki. A bónuszrendszer 2013-ban megszűnt, általános béremelés pedig évek óta nem történt. Az MNB vezetőinek jelenlegi jövedelme megfelel a hazai bankszektorban jellemző átlagos vezetői javadalmazásnak, és ugyanez érvényes a beosztottak bérezésére is - közölte a jegybank.