A közlemény szerint az MNB Monetáris Tanácsa ezen lépéseivel biztosítja az árstabilitás fenntartását. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek.

Az MNB szerint az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli.

Kapcsolódó

A monetáris tanács az Inflációs jelentés előrejelzésének áttekintését követően megvitatta a monetáris politikai döntés részleteit. A tanácstagok közül többen kiemelték, hogy az éves fogyasztóiár-index 2018 közepe óta folyamatosan 3 százalék körül ingadozik, és az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalékra emelkedett. Ezzel az MNB elérte az inflációs célját és mostantól az árstabilitás fenntartására szükséges fókuszálni, ennek érdekében márciusban indokolttá vált a monetáris kondíciók módosítása.

A közlemény szerint több tanácstag rámutatott, hogy az inflációs kilátásokat meghatározó makrogazdasági környezet megváltozott, az inflációs kilátásokat erős, kétirányú kockázat övezi. A belső kereslet emeli, a romló külső konjunktúra fékezi azt. Az utóbbi dezinflációs hatása 2019 közepétől válhat egyre inkább meghatározóvá. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy ebben a bizonytalan környezetben nem határozható meg egyértelmű előretekintő iránymutatás.

A monetáris politika egyedi döntések sorozataként alakul majd

A jövőbeni lépéseket az inflációs kilátások 5-8 negyedéves horizonton várható alakulása fogja meghatározni. A tanácstagok hangsúlyozták, hogy előretekintve a monetáris politika egyedi döntések sorozataként alakul majd a jövőben. A döntéshozók egybehangzóan amellett érveltek, hogy indokolt az óvatos megközelítés, ezért a monetáris politikai lépések meghozatalakor nagyban támaszkodnak a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó előrejelzéseire.

A közleményben hangsúlyozták: az árstabilitás fenntartása érdekében a monetáris tanács szükségesnek tartotta, hogy az egynapos betéti kamatot - 10 bázisponttal - mínusz 0,05 százalékra emelje, míg az alapkamatot, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul, 0,9 százalékon tartotta. Emellett a tanács a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte.

Indul a vállalati kötvényvásárlási program

Arról is döntöttek, hogy a monetáris politikai transzmisszió javítása érdekében a tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a vállalati kötvényvásárlási programját.

Az új monetáris politikai eszközzel, a növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A jegybank a program keretében a nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minősítésű kötvényeket vásárol. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A program bevezetésének szempontjait és a legfontosabb jellemzőit az MNB háttéranyag formájában publikálja, a részletes feltételeket tartalmazó terméktájékoztatót 2019 április végéig teszi közzé - olvasható a jegybanki közleményben.