A Monetáris Tanács tagjainak többsége egyetértett abban, hogy a fogyasztói árindex az MNB inflációs előrejelzésében szereplő alappályának megfelelően alakult az elmúlt hónapokban, és a jelenlegi 6 százalékos kamatszint huzamosabb ideig történő fenntartása biztosíthatja, hogy a monetáris politika időhorizontján a 3 százalékos célra süllyedjen az infláció - olvasható a tanács legutóbbi, augusztus 23-i üléséről kiadott jegyzőkönyvben.

A legfrissebb hazai és nemzetközi reálgazdasági adatok ugyanakkor kedvezőtlen meglepetést okoztak világszerte, amelynek hosszú távú és áttételes makrogazdasági-, valamint inflációs hatásait a testület a szeptemberi inflációs jelentés tárgyalásakor értékeli. A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdasági kilátások jelentősen romlottak az elmúlt időszakban. A vártnál kedvezőtlenebb globális és európai konjunktúra a hazai exportszektor teljesítményében, a fogyasztási és beruházási aktivitásban, illetve a visszafogott nettó működőtőke beáramlásban is tükröződött.

A tanács tagjai közül többen úgy látták, hogy Magyarország akár tartós kereslet-visszaeséssel és stagnáló gazdasággal is szembesülhet.

Alacsonyabb inflációs pályán Magyarország

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs adatok a várakozásoknak megfelelően alakultak. A tagok többsége abban is egyetértett, hogy a lefelé mutató inflációs kockázatok erősödhettek a várakozásokat alulmúló hazai és globális reálgazdasági teljesítmény miatt, ugyanakkor az inflációs kilátásokra gyakorolt hatás értékeléséhez kivárásra van szükség.

Egyes tagok szerint a dezinflációs hatás erősödése már az energia- és nyersanyagárak eddigi korrekciójában is tükröződött. Többen úgy vélték, hogy az inflációs cél a júniusi inflációs előrejelzésben szereplő alappályánál korábban, már 2012 vége előtt elérhető. Rövidtávon ugyanakkor a szezonális hatások miatt a fogyasztói árindex átmenetileg kismértékben emelkedhet is. Egyes tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az elmúlt két hónapban beérkezett béradatok emelkedése nincs összhangban a makrogazdasági folyamatokkal, ami a tartós árstabilitás elérését veszélyeztetheti.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy történelmi visszatekintésben is komoly eredménynek tekinthető az elmúlt hónapokra jellemző, tartósan alacsony fogyasztói infláció. Amennyiben az áralakulás szempontjából a múltbeli összefüggések alapján kitüntetett fontosságú augusztusi és szeptemberi inflációs adatok is kedvezőek lesznek, akkor egy alacsonyabb inflációs pályán haladhat tovább Magyarország. Az alacsonyabb infláció és a lassuló gazdaság elvileg kamatcsökkentésre sarkalhatná a testületet - ugyanakkor a jegybanknak a forint stabilitásán is őrködnie kell.

 

Számos érv a kamatcsökkentés ellen

A reálgazdasági kilátásokat, valamint a globális adósságproblémákat övező bizonytalanság miatt a pénzügyi piaci árak ingadozása növekedett. A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy Magyarország továbbra is a sérülékeny országok közé tartozik, így a nemzetközi hangulatromlás felerősítetten hat, illetve hatott a múltban a forinteszközök kockázati feláraira. Többek szerint a jelenlegi gazdasági környezetben, a bankrendszer komoly kihívásokkal szembesül, mert a portfolióminőség csak hosszú távon javítható. A testület megítélése szerint továbbra is kulcsfontosságú a kitűzött fiskális célok teljesítése és az adósságcsökkentés folytatása. Ez a kihívás a jelenlegi konjunkturális helyzetben igen nehéz döntési helyzetekkel és növekvő társadalmi feszültséggel szembesíti Magyarországot. A tanácstagok megítélése szerint a jelenlegi piaci megítélés megőrzéséhez, illetve javításához ugyanakkor a kormányprogram folytatására és további intézkedésekre van szükség.

A Monetáris Tanács tagjai a kamatpolitika lehetőségeinek értékelése során egyetértettek abban, hogy változatlan jegybanki alapkamat fenntartására van szükség. A globális adósságproblémához kötődő hangulatingadozás fokozottan éreztette a hatását Magyarországon, és a forinteszközök kedvezőtlen kockázati megítélése a monetáris politika mozgásterét a továbbiakban is szűkítheti. A fiskális politikai célok teljesítése során esetlegesen felmerülő nehézségek szintén indokolhatják, hogy a lassabb gazdasági kilábaláshoz és az inflációs nyomás csökkenéséhez a monetáris kondíciók csak fokozatosan alkalmazkodjanak.

Többen kiemelték, hogy a jegybanki alapkamat a reálgazdasági kilátásokhoz mérten abszolút értékben, illetve regionális összehasonlításban is magas. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, Magyarország eltérően a többi európai országtól még nem érte el inflációs célját, és kedvezőtlen kockázati megítélése miatt is magasabb kamatszint fenntartására kényszerül. Emellett érdemes a monetáris politikának óvatosnak lenni, mert az utóbbi évek tapasztalatai szerint a szűkös kereslet inflációleszorító ereje önmagában nem feltétlenül elég az inflációs cél teljesítéséhez.

A vitát követően az alapkamat tartására vonatkozó javaslatot a 7 tanácstag egyhangúlag támogatta.