A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtatott a kamatfeltételeken, a monetáris tanács az alapkamatot 0,60 százalékon, az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta.
A jegybank egyeben publikálta idei első inflációs jelentésének legfőbb makrogazdasági előrejelzéseit, ami alapján gazdasági élénkülést, és adott esetben cselekvést igénylő inflációs rátát jósol.
Mint a tanács közleménye fogalmaz: a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.
| 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | |
| Infláció(%) | 3,3 | 3,8 -3,9 | 2,9 -3,0 | 3 |
| Gazdasági növekedés(%) | -5 | 4,0-6,0 | 5,0-6,0 | 3,5 |
| Forrás: MNB | ||||
100 éve nem volt ilyen
Matolcsy György, a jegybank elnöke a kamatdöntést követően úgy nyilatkozott, hogy az idén várható 4-6 százalékos növekedési kilátás a tavalyi, "drámai" 5 százalékos visszaesést követően olyan visszapattanást mutat, amire 100 éve nem volt példa.
Ennek eléréséhez a jegybank szerint három feladatot kell teljesíteni:
- Le kell győzni a "virulens" vírust,
- Meg kell őrizni az árstabilitást, ami az MNB elsődleges feladata,
- Helyre kell állítani a gazdasági növekedést.
Matolcsy szerint a tavalyi negyedik negyedév már sok biztató jelt mutatott, idén az első negyedévben kifelé megy a válságból a magyar gazdaság, sokkal jobb a helyzet, mint egy éve.
A jegybankelnök szerint nem kell hallgatni a szirénhangokra: hiába, hogy a jelen helyzetben sokakat nem érdekel a költségvetési deficit meg az infláció, a főbb horgonyok ugyanúgy élnek a mostani válságos időszakban is, ezekre most is figyelni kell.
Az inflációban idén lesznek kiugrások, de ezek egyszeri és külső okok miatti események, amelyek mögött az üzemanyagok árának alakulása, illetve a járvány utáni kilábalás hatása keresendő.
Magasabb lesz az infláció
A jegybank a második negyedévben lát jelenleg lehetséges inflációs kiugrásokat, amelyek mögött bázishatás, világpiaci körülmények, a jövedéki adó emelkedése, valamint a gazdaság újraindulása és a kereslet és kínálat között súrlódás hatása keresendő - mondta Virág Barnabás alelnök.
Ennek megfelelően az idei inflációs prognózisát 0,3 százalékkal emelte az MNB, a kiugrásban az is elképzelhető, hogy az túllövi a jegybank középtávú 3 százalékos inflációs céljához szabott plusz-mínusz 1 százalékos tűréssávjának felső küszöbét tavasszal. Normalizálódás a második félévtől várható, összességében 2022-2023-ban lehet megint célértéken a mutató.
Új kockázati tényezőként számolni kell az újraindulást követő másodkörös hatásokkal, amelyek tartós inflációs nyomást eredményezhetnek. Ha ez túlzott növekedést jelentene az árakban, az MNB kész lépni minden szükséges eszközzel - mondta Virág.
Ebben a közegben ismét felértékelődik az MNB számára az időszakos hatásoktól megtisztított adószűrt maginfláció, ami által a pillanatnyi hullámokon átnézhet a monetáris tanács.
Áprilisban jön a zöld ajánlás
Nincs aggodalomra ok, a pénzpiaci szolgáltatórendszer stabilan, biztonságosan működik, ellátják a cégek az ügyfelek igényeit, egyre inkább digitálisan - mondta Kandrács Csaba, piacfelügyeletért felelős alelnök.
Az MNB elvárja, hogy az időszakos bezárások idején is legyen megyénként legalább egy fiókja az adott banknak, ahol tájékoztatják az ügyfeleket.
Az MNB örömmel veszi, hogy jól vizsgáztak a fogyasztóbarát termékek, már 65 milliárd forint értékű vagyont védenek a minősített biztosítások, amivel az is jár, hogy az ügyfelek nagyobb összegre, hosszabb időre szerződnek.
Április 22-én, a föld napjára hirdetett konferencián a jegybank megfogalmazza zöld ajánlásait a pénzpiaci szektor irányában. A környezeti fenntarthatóság a cél, nagyobb átláthatósággal, a jogszabályok fenntartása, bankszektor tudatosságának javítása mellett.
Több a készpénz, de ez nem baj
Patai Mihály alelnök elmondás szerint komoly sikert jelent az MNB növekedési hitelprogramjának aktuális fejezete. Az nhp hajrá keretében 11 hónap leforgása alatt 30 ezer kkv kapott hitelt, ami 2000 milliárd plusz forrás a gazdaságnak. A teljes program keretében összesen 70 ezer cég jutott 5400 milliárd forint forráshoz.
A nagyvállalatokra szabott jegybanki kötvényprogram keretében 160 milliárd forint volumenben lett új forrás, eddig 59 kibocsátás volt.
Patai elmondása szerint a magyar készpénzállomány a válságban növekszik, jelenleg 7250 milliárdra tehető, ez éves összevetésben 11,5 százalékos növekmény.
Ettől azonban nem kell megijedni, Magyarország beleillik a nemzetközi trendbe, lévén a válságban megnő az éhség a nagy címletek iránt.
Összevetésként az euró iránti kereslet 12 százalék felett, a dollár iránti igény 17 százalék felett alakult. Regionálisan Csehországban hasonló a ráta, Lengyelországban viszont 33 százalékkal nőtt meg a készpénzállomány márciusban.
Szigor a szavakban
A jegybank a korábbiaknál szigorúbb hangvételű kommentárt tett most közzé - kommentálta a márciusi kamatdöntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A jegybank a következő hónapokban a már említett olajdrágulás és a bázishatás miatt megugró inflációra számít, ám kiemelten figyeli, hogy ezek a hatások átmenetileg vagy tartósan épülnek-e be az inflációs folyamatokba. "Amennyiben tartósnak látják, akkor monetáris szigorításra kerülhet sor, ezért mondható szigorúbbnak a mostani kommentár" - tette hozzá. Fontos ugyanakkor, hogy egyelőre kivár a jegybank, így maradnak a jelenlegi monetáris feltételek.
Az is kiderült az MNB keddi tájékoztatásából, hogy a jegybank továbbra is ott marad a kötvénypiacon annak érdekében, hogy stabilizálja a hozamokat. A vásárlásait pedig az Államadósság Kezelő Központ állampapír-kibocsátásaihoz - rugalmasan - fogja igazítani.
Mivel az infláció a tavaszi hónapokban az MNB előrejelzése szerint is elérheti az 5 százalékot, azonban ezt döntően az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti rendkívül alacsony bázisa, valamint közelmúltbeli meredek emelkedése okozza, ezt követően pedig visszatérhet a tolerancia sávba, így egyelőre nem lesz szükség szigorításra - mondta Suppan Gergely a Takarékbank elemzője.
Ugyanakkor indokolt az óvatosság, mivel számos nyersanyag és mezőgazdasági termény ára érdemben emelkedett, amelyek később megjelenhetnek a fogyasztói árindexben is, valamint a gazdaság várható újranyitása is okozhat többletfogyasztást, valamint magasabb árakat az elhalasztott fogyasztás pótlásaként. A fokozódó inflációs kockázatok miatt az MNB közleménye szigorodhat, valamint erősödnek a szigorítás irányába mutató kockázatok, ezért nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB kamatemelésre kényszerülhet.