Minél nagyobb egy jármű, annál kevésbé vigyáz a sofőrje a többi autós testi épségére - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból, amely a 2019-es év kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) káreseményeit vette lajstromba.
Tavaly csaknem 5,5 millió darab kgfb-szerződést tartottak nyilván a hazai biztosítóknál, 236 ezerrel többet, mint 2018 végén. A díjbevétel is jócskán megugrott, ebben viszont adózási változások is szerepet játszottak, ezt leszámítva csak néhány százalékkal nőtt a díjbevétel.
2018-ig nettó díjakat számoltak a biztosítók, ez jelent meg a statisztikákban, amin felül persze az autósoktól beszedték a 30 százalékos baleseti adót. 2019 óta ez az adó biztosítási adó néven beépült a díjakba. Az autósok terhei ezáltal nem változtak, a biztosítóknál sem marad több pénz, hiszen az állam ugyanúgy megkapja a 30 százalékos adót, de a statisztikákban látszik egy több mint 30 százalékos díjbevétel-ugrás a technikai változás miatt.
Rekord összegű kár keletkezett
Ettől megtisztítva alig 2 százalékkal nőtt a biztosítók kgfb-díjbevétele tavaly, a kárfelhasználás viszont majdnem 7 százalékkal nőtt, és elérte a 94 milliárd forintot, ami történelmi rekord. A felmerült, de még be nem jelentett károkkal együtt a károk összege elérte a 114 milliárd forintot, ami szintén historikus csúcs. Az egy káresemény során kifizetett kárösszeg is tovább emelkedett, átlagosan 576 ezer forintra, ugyancsak rekordnak számít.
Összesen 163 529 kgfb-s káresemény történt tavaly, 5,5 ezerrel több mint 2018-ban, és csaknem 50 ezerrel több, mint 2012-ben, az elmúlt évtized balesetek szempontjából legjobb évében. Voltak már rosszabb évek is a tavalyinál a károk darabszámát figyelembe véve, 2007 előtt jóformán minden évben több ilyen baleset történt, mint tavaly. Az elmúlt két évtized legfeketébb éve 2006 volt, akkor több mint 192 ezer kgfb-s eseménynél kellett helyt állniuk a biztosítóknak.
A biztosítók és az alkuszok is többször hangsúlyozták, hogy a kgfb-nél növekszik a kárgyakoriság, és az egy kárra jutó kifizetések összege is folyamatosan emelkedik, ezt az MNB adatai is megerősítették. A háttérben egyrészt az emelkedő bérek, és az emiatt megugró rezsióradíjak állnak, de szerepet játszik a folyamatban a forint gyengülése, ami miatt a szervizek által felhasznált import alkatrészek ára folyamatosan emelkedik. A személyi sérüléses baleseteknél is egyre többet kell fizetniük a biztosítóknak, és az is rontotta a statisztikákat, hogy az emberek tavaly a javuló gazdasági környezetben többet autózhattak. Az idén sem biztos, hogy javul a helyzet, hiszen a forint gyenge, és a koronavírus-járvány miatt többen ülhettek autóba, mint korábban.
Kis kocsi, nagy kár
A kárgyakoriság kis mértékben csökkent 2018-hoz képest. Akkor a gépjárművek 3 százalékának volt kötelezős káreseménye, tavaly csak a 2,97 százalékának. Az állomány legnagyobb hányadát kitevő személygépjárműveknél 3,26 százalékról 3,21 százalékosra csökkent ez az arány. A személygépkocsiknál egyetlen kategóriában nőtt tavaly a kárgyakoriság, a 31 kilowattosnál kisebb teljesítményűeknél. Ilyen autóból viszont egyre kevesebb van már forgalomban, 2019 végén csak 74 ezernek volt kgfb-szerződése.
Ezeket leszámítva a személygépkocsik közül jellemző módon azok okozzák a legtöbb kárt, amelyeknek a legnagyobb a teljesítménye. A 38-50 kilowattos autóknál a kárgyakoriság csupán 2,72 százalékos, a 180 kilowattosnál nagyobbaknál már 3,76 százalékos. Az elmúlt három évben viszont a nagy autók sofőrjei kezdenek megszelídülni, 2016-ban még csaknem 5 százalékos volt a kárgyakoriság ebben a kategóriában, vagyis minden huszadik autó sofőrje okozott balesetet a saját hibájából.
Az viszont nem volt igaz tavaly, hogy a nagy autók lényegesen nagyobb károkat okoztak volna, mint a kicsik. Sőt, a legkisebb kategóriájú, 37 kilowatt alatti autókkal okozták értékben a legnagyobb károkat, átlagosan több mint 682 ezer forintot fizetett ki miattuk a biztosító. Ebbe a teljesítmény-kategóriába jellemzően a minimum huszonéves kisautók tartoznak már csak, a kifizetett kárösszeg így nem ritkán a többszöröse lehetett annak, amit maga a károkozó autó ért. Egy átlagos személyautó 523 ezer forintos kötelezős kárt okozott tavaly, igaz, a legnagyobb autóknál ennél kicsit magasabb, 576 ezer forintos kárt állapítottak meg a biztosítók.
Robogósok kötelező nélkül
A motorosok kevés kárt okoznak, igaz, keveset is mennek az autósokhoz képest. Minimális mértékben nőtt náluk a kárgyakoriság, és rájuk is jellemző, hogy minél nagyobb gépet hajt valaki, annál gyakrabban okoz balesetet. A biztosítók felé benyújtott számla is egyenes arányban nő a balesetező motor teljesítményével. Az átlagos kárösszeg a motoros baleseteknél tavaly megközelítette a 650 ezer forintot, a 70 kilowattosnál nagyobb gépeknél pedig már közel járt a 900 ezerhez is. Volt olyan év, amikor egy átlagos motoros kötelezős kár 962 ezer forint volt, és a második legnagyobb teljesítmény-kategóriában 2,2 millió forintos átlagkárokat jelentettek be.
A kgfb szempontjából szürke zónának számítanak az 50 köbcentisnél kisebb motorral szerelt, vagy elektromos rendszám nélküli robogók. Ezekre is kellene biztosítást kötni, de csupán nagyjából 35 ezer szerződés van a rendszerben, holott a becslések szerint ennél jóval több robogó lehet az utakon. Akár félmillió is lehet az olyan robogók száma, amelyekre nem kötötték meg a kötelezőt, pedig annak éves díja csupán néhány ezer forint. Az ilyen kis robogókkal is nagy kárt lehet okozni, egy átlagos, 12 kilowatt alatti teljesítményű robogóval okozott kgfb-s káreseménynél 420 ezer forintos fizettek a biztosítók tavaly. Ha a robogósnak nincs biztosítása, akkor ezt a károsult behajthatja rajta, és a saját zsebéből kell állnia a számlát.
| Díjosztályok | Kárgyakoriság | Egy kárra jutó kárfelhasználás (Ft) |
| Mindösszesen | 2,97% | 575 993 |
| Személygépkocsi | 3,21% | 523 496 |
| < = 37 kW telj. | 3,85% | 682 558 |
| 38-50 kW telj. | 2,72% | 467 951 |
| 51-70 kW telj. | 3,01% | 490 602 |
| 71-100 kW telj. | 3,38% | 521 904 |
| 101-180 kW telj. | 3,61% | 597 552 |
| > 180 kW telj. | 3,76% | 576 083 |
| Határozott idejű szerződés | 3,98% | 580 831 |
| Motorkerékpár | 0,55% | 647 579 |
| <= 12 kW telj. | 0,36% | 420 377 |
| 13-35 kW telj. | 0,49% | 462 940 |
| 36-70 kW telj. | 0,58% | 658 909 |
| > 70 kW telj. | 0,77% | 882 592 |
| Határozott idejű szerződés | 0,00% | 0 |
| Autóbusz | 12,91% | 646 255 |
| 10-19 férőhely | 2,88% | 523 132 |
| 20-42 férőhely | 4,30% | 410 736 |
| 43-79 férőhely | 13,25% | 1 458 212 |
| > 80 férőhely | 32,57% | 401 443 |
| Határozott idejű szerződés | 14,11% | 425 808 |
| Trolibusz | 47,58% | 336 881 |
| Tehergépkocsi | 5,39% | 536 927 |
| < 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg | 4,74% | 522 400 |
| 3,5-12 tonna megengedett legnagyobb össztömeg | 7,65% | 507 365 |
| > 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeg | 11,23% | 640 875 |
| Határozott idejű szerződés | 2,71% | 720 521 |
| Vontató | 19,80% | 1 515 173 |
| Pótkocsi, félpótkocsi | 0,09% | 713 413 |
| < 0,75 tonna megengedett legnagyobb össztömeg | 0,03% | 324 996 |
| 0,75-10 tonna megengedett legnagyobb össztömeg | 0,05% | 383 284 |
| > 10 tonna megengedett legnagyobb össztömeg | 0,36% | 899 640 |
| Határozott idejű szerződés | 0,18% | 1 025 667** |
| Mezőgazdasági vontató | 0,83% | 601 255 |
| Lassú jármű | 0,50% | 582 003 |
| Munkagép | 0,40% | 400 915 |
| Segédmotoros kerékpár | 0,25% | 478 082 |
| Négykerekű segédmotoros kerékpár | 1,20% | 400 000 |
| Határozott, P frsz. | 3,80% | 478 983 |
| Forrás: MNB | ||
Dodzsemező trolik, csuklós buszok
A kgfb-rendszer feketebárányai a fővárosi tömegközlekedési eszközök. A trolik és a csuklós buszok rendszeresen törik össze a többi járművet a statisztikák szerint. A belvárosi kerületek szűk utcáiban többé-kevésbé szabályosan parkoló autókat kerülgető trolibuszok csaknem fele okozott tavaly kötelezős kárt, 47,58 százalékos volt náluk a kárhányad. Szerencsére az okozott kár általában viszonylag kicsi volt, átlagosan 337 ezer forint körül alakult.
A buszoknál 13 százalék körül volt tavaly a kárhányad. Míg azonban a 10-19 személyes kisbuszok nem okoznak több balesetet, mint egy átlagos személyautó, a nagyobb járműveknél megugrik a kárgyakoriság. A 80 férőhelyesnél nagyobb buszoknál már megközelíti a 33 százalékot ez a mutató, vagyis minden harmadik nagyobb busz évente egyszer legalább kárt okoz egy vétlen közlekedőnek. Ebben a kategóriában jellemzően városi tömegközlekedésben járó csuklós buszokról van szó, a károk pedig viszonylag kicsit, átlagosan 400 ezer forint körül vannak.
Az eggyel kisebb méretű, 20-79 férőhelyes buszok jóval veszélyesebbek. Bár ezek közül évente csak nagyjából minden hetedik-nyolcadik okoz balesetet, ha hibáznak a sofőrök, annak súlyos következményei szoktak lenni. Az átlagos okozott kár tavaly is megközelítette a 1,5 millió forintot, de 2017-ben csaknem 3 millió forintra emelkedett ez az összeg a tragikus veronai buszbalesetnek köszönhetően.
Veszélyes kamionosok
Az országutak legveszélyesebb járművei között tartják számon a vontatókat. Nem véletlenül, tavaly is minden ötödik okozott balesetet úgy, hogy a sofőr hibázott. Márpedig ha nem ritkán több tíz tonnányi árut szállító hatalmas monstrumok valakivel összeütköznek, ott komoly kár keletkezik, a személyi sérülések is gyakoriak.
A legnagyobb átlagos kárkifizetések tavaly ilyen baleseteknél történtek. Egy átlagos kamionos kgfb-s kárnál több mint 1,5 millió forintot fizettek ki a biztosítók, és akkor is mélyen a zsebükbe nyúltak, amikor nem a vontató, hanem az utána kötött pótkocsi okozta a kárt. Átlagosan több mint 700 ezer forintos kárt okozott egy felelőtlenül kormányzott pótkocsi vagy félpótkocsi, a 10 tonnánál nagyobb megengedett össztömegű pótkocsiknál pedig 900 ezer forint körül volt az okozott kár.