Az MNB monetárs tanács (MT) november 25-i kamatmeghatározó ülésen mind a 9 tag (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László) az alapkamat 2,1 százalékos szinten tartása mellett voksolt - derül ki a rövidített jegyzőkönyvből.
Eszerint a tanács megítélése szerint folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de dezinflációs hatású marad.
Jövőre már nőhet az infláció
Az októberi inflációs adat alapján a fogyasztói árak továbbra is historikusan alacsony dinamikát mutatnak. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált infláció visszafogott alakulása, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott energiaárak több lépcsőben végrehajtott csökkentése. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. Azonban a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás fokozatosan gyengül, és az infláció az előrejelzési horizont második felében érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket - véli az MT
Néhányan már lefelé mutató kockázatokat látnak
Az MT szerint az aktuális kamatszint támogatja az inflációs cél középtávú elérését és biztosítja a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését, ezért nem látja indokoltnak annak megváltoztatását. Néhány tanácstag úgy vélte, hogy bár némileg erősödtek a lefelé mutató kockázatok, a monetáris politikai irányultság megváltoztatása nem indokolt, az alapkamat tartása növeli a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát, valamint illeszkedik a korábbi kommunikációhoz.
Több tanácstag szerint nem indokolt a tartósan laza monetáris politikai irányultság és a jelenlegi alapkamat módosítása, mert érdemi makrogazdasági változás nem következett be, ami módosította volna az inflációs környezetet. Néhány tanácstag hozzátette, hogy az előretekintő iránymutatás változatlan fenntartása erősítheti a jegybanki hitelességet.
Óvatosak maradnak a háztartások
A háztartások fogyasztása fokozatosan élénkülhet, főként a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként, azonban a megtakarítási hajlandóság a közeljövőben is a válság előtti szint felett maradhat. A harmadik negyedévben a foglalkoztatottság növekedett, melyhez a közfoglalkoztatottak számának emelkedése is érdemben hozzájárult.
A nemzetközi befektetői hangulat többnyire kedvezően alakult az elmúlt hónapban, ami főként az USA kedvező makrogazdasági adataival, a japán jegybank monetáris lazításával, valamint az olajárak folytatódó csökkenésével magyarázható. A hazai kockázati mutatók enyhén javultak, hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő bruttó külső adósságállomány. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
Minden rendben van
Az alapkamat tartását egyhangúan, az összes tanácstag támogatta. Több döntéshozó is kiemelte, hogy a jelenlegi kamatszint támogatja az inflációs cél középtávú elérését. Az MT megítélése szerint az MNB előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat - olvasható a rövidített jegyzőkönyvben.