A szakember szerint a jegybanknak nincs eredménycélja. A 2010-es években érdemi nyereséget ért el a jegybank, az alacsony kamatkörnyezet és a szűk mérleg támogató környezetet teremtettek. Az azonban egyértelmű, hogy a koronavírus-válság és az inflációs küzdelem markáns fordulatot hoztak, és az eredmény romlása irányába mutatnak.
Az előzetes adatok alapján a tavalyi veszteség 50-60 milliárd forint lehetett, pontos adatokat csak a májusban megjelenő éves jelentés tartalmazza - olvasható a portálon.
Várhatóan 2022 is veszteséges lesz majd ennek mértéke pedig elérheti a több százmilliárd forintot is, de Kuti Zsolt szerint ez a válságkezelés ára.
Hogy a veszteséges időszak meddig tart, az főként külső tényezők függvénye, de ha nincs valami markáns változás a világban, akkor a negatív eredmény még velünk maradhat - tette hozzá.
A későbbi években szükség lehet állami feltőkésítésre, ezt azonban érdemes konszolidált módon, a potenciális jegybanki veszteséget a költségvetés többletbevételeivel összevetve értelmezni.
Mi lesz az árfolyammal?
"Valóban van egy olyan hatás, hogy az árfolyam gyengülése javítja az eredményünket, de most nem az a helyzet van, amikor ezt figyelembe kell vennünk. Nekünk az infláció ellen kell harcolnunk, az pedig ebben a helyzetben nem abba az irányba mutat, hogy bármilyen árfolyamgyengülést pozitív folyamatként fogjunk fel" - válaszolta azokra a kritikákra, hogy az MNB nyert a gyenge forinton.
Egyértelműen látszott, hogy az infláció elsősorban azokban az országokban jelent meg először, melyek gazdasága gyorsabban pattant vissza a válságból. Ehhez járult hozzá 2021 során a nyersanyagárak emelkedése, majd az élelmiszerár-sokk gyors begyűrűzése. A kereslet nagyon gyorsan tért vissza, viszont a kínálati oldalon még vannak súrlódások, ami miatt az átárazások sokkal gyorsabbak, ami egy növekvő inflációs nyomást tett a rendszerbe.