A jövő pénzügyi szabályozási kihívásait a prudenciális keretek elmúlt évek tapasztalatai alapján való fejlesztése, a klímaváltozás okozta pénzügyi stabilitási kockázatok kezelése, az online hitelnyújtás támogatása, valamint a lakossági hitelkiváltási piac erősítése jelenti majd - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB publikálta 2022. évi Makroprudenciális jelentését, amely az elmúlt egy év makroprudenciális intézkedéseit, a piaci szereplők alkalmazkodását és a szabályozói lépések hatásait ismerteti. Kiemelt témaként foglalkozik az európai makroprudenciális keretrendszer fejlesztési irányaival, a klímaváltozás potenciális pénzügyi stabilitási kockázataival és azok lehetséges kezelésével, az online hitelnyújtás térnyeréséhez szükséges hazai adatvagyon hozzáférhetőségének kérdéseivel, és a kamatfixált lakáshitelek pénzügyi stabilitásban betöltött kiemelt szerepével.

A 2022. évi kiadvány a következő fő üzeneteket tartalmazza:

  1. 2022 első feléig mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben folytatódott az erős hitelállomány-növekedés. Bár érdemi rövid távú hitelezési kockázatok még nem alakultak ki, a lakásárak túlértékeltsége historikusan magas szintre emelkedett, ami középtávú ciklikus kockázatok felépülése irányába mutat. Erre tekintettel az MNB az anticiklikus tőkepufferráta 2023. július 1-jétől 0,5 százalékos szinten való aktiválásáról döntött. A lépés erősíti a bankrendszer ellenálló képességét egy esetleges gazdasági-pénzügyi sokkhelyzet kialakulása esetén.
  2. Az új hitelnyújtás tekintetében továbbra sem látható a hitelek jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) és hitelfedezeti mutató (HFM) szerinti korlátok közelében történő túlzott csoportosulása. Az infláció, az emelkedő kamatok és lakásárak miatt ugyanakkor már látható a lakáshitel-felvevők jövedelmi kifeszítettségének növekedése, miközben a fedezetek megterheltsége érdemben nem változott.
  3. A bankrendszer likviditási és finanszírozási pozíciója továbbra is megfelelő, a bankok a likviditásfedezeti ráta (LCR) előírást csökkenő, de biztonságos, a nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) elvárást magas pufferekkel teljesítik. A bankrendszer külső források tekintetében megfelelő és stabil forrásellátottsággal rendelkezik a jelenlegi globális kihívások idején is, amit az MNB vonatkozó finanszírozási előírásai is támogatnak. A jegybanki kamatemelések betéti kamatokban való lassú megjelenése hosszabb távon a betétkiáramlások erősödésén keresztül növekvő finanszírozási kockázatokhoz vezethet.
  4. 2022 nyarán az MNB módosította a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) szabályozást a jelzáloglevél-piac további fejlesztése, a befektetői kör bővítése és a forint lejárati összhang erősítése érdekében: 2022. július 1-től a devizában denominált jelzáloglevél-alapú források is beszámíthatók lesznek az előírás teljesítéséhez, a korábban bejelentett szigorítások pedig 1 évvel később, 2023. október 1-jétől lépnek majd életbe. Az így potenciálisan élénkülő jelzáloglevél-piac hozzájárul a stabil banki források kedvező áron való elérhetőségéhez.
  5. Az MNB továbbra is kiemelt figyelmet fordít az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi stabilitási kockázatok értékelésére. A klímakockázatokkal kapcsolatos adathiányok megszűntetése mellett a jegybank folyamatosan vizsgálja a makroprudenciális keretrendszer zöldszempontú átalakításának lehetőségeit főként az adósságfék előírások és a tőkepuffer-követelmények tekintetében.
  6. A banki online hitelezési folyamatok fejlesztése hatékonysági, versenyképességi és pénzügyi stabilitási kérdést is jelent. 2022. júniusra volumenalapon a személyihitel-kihelyezés 20 százaléka online történt, és minden harmadik új személyi hitelt teljesen elektronikus úton vettek fel a banki ügyfelek. Az online nyújtott személyi hitelek a bankfiókban nyújtottakhoz képest nem tekinthetők kockázatosabbnak. Az online hitelezés további térnyerését a nemzeti adatvagyonhoz történő széleskörű banki hozzáférés biztosítása nagyban segítheti.
  7. Az MNB aktív fellépésének köszönhetően az elmúlt években a hazai jelzáloghitel-piacon általánossá váltak a rögzített kamatozású hitelkonstrukciók. A kamatfixált hitelek az emelkedő kamatkörnyezetben jelentős pénzügyi stabilitási előnyökkel bírnak, azonban hosszabb távon a hitelkiváltási piac fejlesztése, a jogszabályi akadályok elhárítása szükséges ahhoz, hogy a most hitelt felvevő adósok a jövőben potenciálisan csökkenő kamatkörnyezet előnyeiből is részesülhessenek.
  8. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az Európai Bizottság megkezdte a makroprudenciális keretrendszer felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok felmérését. A hazai szempontból legfontosabb javaslatok a tőkepufferek felhasználhatóságára, az adósságfék-szabályok egységesítésére, illetve az újféle, főként a klíma- és kiberkockázatok kezelésére irányulnak.