Akár a korábban reméltnél 30-40 százalékkal túllőheti a magyar állampapír plusz (MÁP+) a havi nettó eladásokat, így jócskán magasabbra nőhet a lakossági megtakarítások állománya annál a 11 ezer milliárdnál, amit 2023 végig el kellene érni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint.

Mint azt Nagy Márton, a jegybank alelnöke a decemberi kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen elmondta, a mostani 3000 milliárd körüli állományt minden évben 3500 nettó állománybővülés követheti. Amennyiben ez megvalósul, akkor az Államadósság Kezelő Központnak nincs szüksége devizakötvényt kibocsátani, és nagyságrendekkel visszaveheti az intézményi befektetőknek szánt kibocsátást, az ország szükségleteit biztosítani fogják a lakossági megtakarítók, akiknek a kamatokkal a vagyonuk is érdemben nőhet.

Kapcsolódó

Ne legyünk türelmetlenek

Nagy Márton szerint indokolatlan a számos kritika, ami a MÁP+ felé irányul, minthogy komoly anyagi terhet jelent az államnak, kudarcot vall a hatalmas készpénzállomány visszaszorításában, és hogy csak a gazdag ügyfélkörnek szól. Fél év alatt még nem reálisan elvárható, hogy minden célkitűzés megvalósuljon. 'Ésszerű, hogy elsőre alapvetően a magasabb pénzügyi ismeretekkel rendelkező budapesti ügyfélkör kezdi el egy ilyen ajánlatra átcsoportosítani megtakarításait." A posta és az államkincstár fejlesztéseivel azonban Nagy szerint a MÁP+ eljut vidékre is, a kisebb vagyonú embereknek a megtakarításai is bekerülnek a rendszerbe, és akkor mérhetően mérséklődni fog a forgalomban lévő készpénz.

Összességében a MÁP+ egy fontos gazdaságpolitikai eszköz, így nem azt kell nézni önmagában, hogy mennyibe került, hanem a gazdaság egészére gyakorolt hatását kell vizsgálni más gazdaságpolitikai eszközökkel kombinálva. Nagy szerint épp ezért tovább kell bővíteni a MÁP+ lehetőségeit, és nem szabad megváltoztatni a feltételeket, se a vonzó magas kamatszintet, se azt, hogy nincs a kibocsátásnak felső korlátja.

Újabb 150 milliárd a kötvényprogramra

Az MNB kibővítette kötvényvásárlási programját. A júliusban indított növekedési kötvényprogram (NKP) keretében a jegybank szeptemberben elkezdte a vásárlást, a nagy érdeklődés következtében a jegybanki vásárlások 2019 végéig meghaladják a program keretösszegének kétharmadát. A fennmaradó részt pedig várhatóan jövő év elején felhasználják. Figyelembe véve a program magas kihasználtságát, a monetáris tanács az eredeti 300 milliárd forintos keretösszeget január elsejével 450 milliárd forintra emeli, a többi feltétel változatlansága mellett.

Ebben az évben 15 vállalattal zár az NKP, Nagy Márton várakozása szerint az eddigi igények alapján jövőre újabb 20-25 cég csatlakozhat. A vállalati kötvénypiac 2020-ra ezermilliárdosra bővülhet, ami gyors növekedést jelentene, de még így is jócskán elmaradna a Lengyelországtól, ahol ez a piac értékét tekintve az össztermék 6 százalékának felel meg.

Dehogy lesz itt recesszió!

Az MNB megjelentette az év utolsó negyedéves inflációs jelentésének sarokszámait is. Ezek alapján szeptemberhez képest jelentősen, 4,5-ről 4,9 százalékra emelte idei növekedési prognózisát, és a 2020-as várakozását is 3,3-ról 3,7-re javította.

Az inflációs előrejelzésben komolyabb változtatás nem volt szeptemberhez képest, ennek megfelelően a jegybank jövőre várja a legmagasabb, 3,5 százalékos értéket ami 0,1 százalékkal magasabb a szeptemberi számításnál, de továbbra is csökkenést vár 2021-re és 2022-ben is tanács.

Az előrejelzés értelmében a legfontosabb monetáris politikai horgonynak számító infláció így kényelmesen benne marad a 3 százalékos középtávú infláció a célhoz szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávban

Az előző inflációs jelentés óta jelentős változás, hogy a globális recessziós aggodalmak kiárazódtak, így azzal együtt, hogy az eurózónában és Németországban is visszafogott, másfél százalék körüli lehet a növekedés, az eddigi meghatározó félelmek elpárologni látszanak.

A jegybank azért ennyire optimista hazai növekedési kilátásokkal kapcsolatban, mert a bővülést jelenetős részt új beruházások adják. Az idei 29 százalékos beruházási ráta kirívóan magas, ha ezek nem csak egyszeri, hanem hosszútávra szóló kapacitásteremtő projektek, az általában is emeli a gazdaság előállító képességét.

Szintén pozitív, hogy a két számjegyű bérek ellenére nem szállt el a fogyasztás. Nagy Márton megismételte, ez jelenleg az alapvetés, amin el lehet rontani a gazdaságpolitikát: nem szabad fogyasztásalapúra cserélni a beruházásalapú növekedést.

Az idei utolsó kamatdöntő ülésén a monetáris tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta.

Az MNB továbbra is óvatos lesz, adatvezérelten dönt a negyedévi inflációs jelentés megállapításainak tükrében - Nagy Márton szavai alapján azonban úgy tűnik, nem kell záros időn belül bármilyen komolyabb váltásra számítani.