Jelentős lazítást jelent a 2017-es költségvetés tervezete - olvasható a jegybank most publikált költségvetési jelentésben. A lazítás három területen érhető tetten: nőnek a kormányzati beruházások, amelyen belül a Modern Városok program 152 milliárdja, a közfejlesztések 310 milliárd forintos előirányzatai kiemelendőek, második helyen az áfacsökkentéseket 63 milliárdját említik, illetve a béremeléseket. A béremelések következtében 2016-hoz képest 97 milliárdos többlettel lehet számolni, ám 2012-höz képest az éves többletkiadás 519 milliárd forint a pedagógus, honvédségi, rendvédelmi és kormányhivatali "életpálya modellek" hatása.
A makrogazdasági pálya az MNB szerint megalapozott: a kormány 3,1 az MNB 3 százalékos gazdasági növekedést vár 2017-re. Az inflációt a kormány 0,9 százalékra becsüli az MNB viszont 2,4 százalékot mond. Az MNB azonban még nem számolt az áfacsökkentések inflációcsökkentő hatásával ami részben magyarázza a két előrejelzés közötti távolságot.
Kevesebb EU-pénz, kevesebb áfa
Az MNB szerint a kormány ugyanakkor némileg optimista az áfa-bevételeknél - itt 90 milliárd forintos túltervezést lát. A teljes áfa-bevételi szám 2017-re 3541 milliárd forint vagyis a tervezési hiba három százalék. A MNB szerint kormány optimistán látja az EU-pénzek lehívását, amiatt a beruházások sem nőhetnek a tervezett szinten, így kisebb lesz az áfa-bevétel. (Az elemzés szerint az uniós források kifizetése körülbelül 550 milliárd forinttal lehet alacsonyabb 2017-ben az előirányzatnál.) Némileg elmaradnak az szja-bevételek, amit részben ellensúlyoz a tb-alap 17 milliárdos és a társasági adó 22 milliárdos többletbevétele, így nettó 75 milliárdos bevételi kiesést lát az MNB a 2017-es költségvetési tervekben.
Zároljunk!
A kiadási oldalon nettó értelemben viszont érdemi eltérést nem látnak az MNB elemzői, így az jegybanki szakemberek szerint az Országvédelmi Alap 60 milliárdjának zárolásával a kockázat kezelhető. Más kérdés, hogy fél évvel a költségvetés életbe lépése előtt azonnal megy a levesbe a költségvetés egyetlen érdemi tartaléka - ez kérdéseket vett fel a költségvetés megalapozottságával kapcsolatban - de láthatóan nem az MNB elemzőinél.
Csökkenő államadósság, kamatterhek
Az államadósság 0,8 százalékkal csökkenhet, ami a tervezett 3 százalékos növekedés fényében nem acélos teljesítmény - ám a forrásokat fölemészti a költségvetési lazítás. Az MNB szerint 2016 végén az államadósság mértéke a GDP 74,5 százaléka lehet, 2017 végén pedig 73,7 százalék - ám a tényleges folyamat nagyban függ az év végi forintárfolyamtól - jegyzi meg az MNB. A jelentés kiemeli, hogy a "hosszabb távon" 2013-hoz képest a költségvetés kamatkiadási megfeleződnek - köszönhetően az alacsony kamat és hozamkörnyezetnek, amit jelentős részben az MNB kamatcsökkentései generáltak.
A jegybank elemzői is felhívják a figyelmet, hogy a GDP 2,1 százalékára belőtt strukturális (gyakorlatilag a szezonális hatásoktól tisztított) hiány, ami jelentős növekedés az idei évhez képest, vagyis itt is lecsapódik a költségvetési lazítás. A konvergencia programban a magyar kormány vállalta, hogy fokozatos csökkenti a strukturális hiányt - ezzel szembe megy a 2017-es büdzsé. Az MNB ugyan erre nem tér ki ár - talán tapintatból - de az eltérés ellentétes az alaptörvénnyel és Brüsszel is rosszallást fejezheti ki, bár ennek gyakorlati következményei nem várhatóak.