A Magyar Nemzeti Bank (MNB) írása szerint egy kihívásokkal teli időszakban hasznosak a gazdaságpolitikai viták, azonban „a valótlanságokra épülő állítások legfeljebb csak a gazdaságpolitikai mozgástér szűkítésére, valamint hangulatkeltésre alkalmasak.”
A jegybank írása emlékeztet, hogy Parragh októberben azt mondta, a veszteségek fedezése érdekében a jegybanknak a nemzetközi piacokhoz kellene fordulnia. Az MNB szerint ez a megállapítás arra mutat rá, hogy az MKIK elnöke „nem látja át a jegybank és a monetáris politika működésének lényeges pontjait.”
Az írás szerint, melyet Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank Főközgazdásza jegyzett, azt írja, alapvető gazdaságtani összefüggés, hogy az MNB korlátlanul tudja jegybankpénzben fedezni a veszteségét, ahogy azt más országok jegybankjának tapasztalatai is bizonyítják, melyeknek a működésében a tartós negatív saját tőke sem okozott gondot.
Ezért az MNB leszögezi: fel sem merül, hogy nemzetközi piacokhoz forduljon.
Parragh László a novemberi kamat döntés kapcsán érthetetlennek gondolta, hogy miért nem vágtak rajta 100 bázispontot, mindezt úgy, hogy a piac ezt beárazta.
A jegybank szerint ugyanakkor a tények azt mutatják, hogy október közepén háromszor 50 bázispontos kamatcsökkentésre számítottak az elemzők október végéig. Ennek ellenére 75 bázispontot vágtak rajta.
Parragh arról is beszélt a jegyzet idézete szerint, hogy a jegybank „ütemet tévesztett, így most is folyamatos késésben van.” Az MNB szerint azonban abban már nem igazán van vita, hogy a világ jegybankjai közül az elsők között reagáltak az infláció kitörésére, melyet a közelmúltban a London School of Economics is bizonyított. Ugyan a pénzintézet örvendetesnek gondolja, hogy a kamatcsökkentési ciklust megelőzően Parragh szerint jó irányt vett, annál elszomorítóbbnak gondolja, hogy véleménye szerint „el kellene kezdeni a valódi kamatcsökkentést”, miközben a bank állítása szerint tavaly május óta 725 bázisponttal csökkentették a kamatot.
Az MNB megjegyzi, Parragh véleményével ellentétben az árstabilitás eléréséhez a szükséges legalacsonyabb kamatpályát kell végigvinni.
Az MNB írása idézi továbbá Parragh azon kijelentését is, miszerint az 5-6 százalékkal megnőtt reálkamatok lassan hazánkban lesznek a világon a legmagasabbak. A Jegybank szerint azonban ez globális jelenség, egyebek mellett több közép-kelet-európai régióban is 10 százalékpontos vagy annál magasabb emelkedés következett be.
Parragh László: az Orbán-kormányban megérezték a vér ízét
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint hiába állít mást a kormányzat, velünk maradnak a különadók, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az infláció öt-hét százalékon beragad, ami hatással lesz az EP-választási kampányra is.Megjegyzik, hogy tavaly nagyrészt mélyen negatív irányt vettek itthon a reálkamatok, a gazdasági kilábalás kezdetével a ráta pozitív tartományba emelkedett, és a piaci várakozások szerint az év közepére jelentős, egy százalék körüli szintre szűkülnek majd be.
Ugyanakkor ettől függetlenül is mélyen negatív volt a hazai reálkamat-környezet az utóbbi években a pénzintézet szerint, a lakosság nem ritkán mínusz 10 százaléknál is alacsonyabb reálkamatokkal találta szembe magát, mégsem élénkítette a fogyasztást, mivel az infláció a megtakarítások és a bérek értékét is felemésztette.
Végezetül utolsó pontként Parragh azon kijelentésére reagált az MNB, amelyben a Kamara elnöke úgy fogalmazott, hogy a drága hiteleket nem tudják kigazdálkodni a hazai vállalatok a jelenlegi kamatok mellett. A jegybank szerint azonban tévhit, hogy a hitelezést a reálkamat szintje határozná meg: hasonló a helyzet Európa-szerte, mindenütt visszafogták a vállalatok a hitelkeresletüket.