Az elemzői várakozásoknak megfelelően az immár Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a 6,5 százalékos alapkamaton, és a kamatfolyosó két szélét is változatlanul hagyta.

A jegybank legutóbb tavaly szeptemberben változtatott az alapkamat szintjén – akkor 25 bázisponttal csökkentette a jelenlegi, 6,5 százalékra.

A monetáris tanács legutóbbi, februári kamatdöntő ülését követően kijelentette, hogy az infláció még az első negyedévben csökkenésnek indulhat – bár ez lehet mégsem jön össze, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azóta már arról beszélt, hogy például az élelmiszerinfláció 9 százalék fölé emelkedhetett márciusban.

„A monetáris politika iránya továbbra is szigorú marad és fenntartja a pozitív reálkamatot, ezzel is hozzájárulva az inflációs cél fenntartható eléréséhez”

– erősítette meg a jegybank a februári döntést követő sajtótájékoztatón.

Minden a kamattartás mellett szólt

Még a döntés előtt Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője az Economxnak azt mondta, hogy a legtöbb érv a kamattartás mellett szólt, ellene gyakorlatilag semmi:

  • a jegybanki kommunikáció eddig is ezt vetítette előre, 
  • az inflációs adatok pedig jelentős és aggasztó emelkedést mutatnak. 

Ez olyan fordulat, ami nemcsak az elemzői várakozásokat, de vélhetően a Magyar Nemzeti Bank kilátásait is módosításra késztette – erről részletesebb információkkal majd a csütörtökön érkező inflációs jelentésből tudhatunk meg.

Az elemző szerint az idén az infláció nem fog visszatérni az MNB célsávjába, tehát tartósan 4 százalék felett maradhat 2025-ben.

A keddi kamatdöntő ülést követően Varga Mihály is megszólal majd, az MNB sajtótájékoztatójáról külön cikkben számolunk majd be.