Hatott a kereskedelmi törvény módosítása: a harmadával több helyen fogadják már el a bankkártyát a kereskedők mint egy évvel ezelőtt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Az idei első félév végén csaknem 149 ezer fizikai kereskedőnél lehetett már bankkártyával fizetni, miközben tavaly ilyenkor még alig 110 ezer helyen fogadták el a bankkártyákat. Az internetes kereskedők is egyre nagyobb tömegben vezetik be a kártyás vásárlást, 27 százalékkal 28 ezerre nőtt az ilyen webáruházak száma. Több mint 225 ezer POS-terminál van már kint a kereskedőknél, ezek néhány darab kivételével mind alkalmasak az érintés nélküli fizetések lebonyolítására is. 

Miközben a kereskedőknél nő a kártyaelfogadási lehetőségek száma, készpénzfelvételre alkalmas ATM-ből egyre kevesebb van az országban. Június végére 4912 darab maradt mindössze, ennek csaknem ez ötöde megyeszékhelyeken található. A postai és bankfióki POS-ek száma ugyanakkor alig változott az elmúlt hónapokban, valamivel több mint 11 ezer kártyaleolvasó készülék működött ezeken a helyeken. Ez érthető, hiszen az érintőkártyák aránya a bankkártyákon belül már 92 százalék fölött van. 

Kapcsolódó

Egyre több a bankszámla

A tranzakciós illeték bevezetése jókora pofont adott a hazai bankolásnak, a bevezetést követő három esztendőben (2013 elejétől 2015 végéig) csaknem 560 ezer számla szűnt meg, ebből 522 ezer lakossági bankszámla volt. A bankszámlák száma azóta sem érte el a 2012 végi szintet, azt viszont lehet látni az adatokból, hogy a koronavírus-járvány kitörése után sokan visszatértek a bankokhoz. 2020 márciusa óta több mint 127 ezerrel nőtt a természetes személyek bankszámláinak a száma, amely így lassan eléri a 9,48 millió darabot, csak az idén mintegy 60 ezerrel nőtt a lakossági bankszámlák száma. 

A vállalati bankszámlák száma nem változik túlságosan drámaian, a cégeknek kötelező legalább egy számlát tartaniuk valamelyik hitelintézetnél. Jelenleg valamivel több mint egymillió céges bankszámlát tartanak nyilván Magyarországon, összesen tehát csaknem 10,5 millió pénzforgalmi számlát vezetnek a hazai szolgáltatóknál. Ebből valamivel több mint egymillió a devizaszámla. A bankszámlák 80 százalékához elektronikus úton is hozzáférhetnek a tulajdonosok, amelyekhez nem, azok többsége vélhetően valamilyen technikai, például hitelhez kapcsolódó számla. Az elsődlegesen fizetéshez kapcsolódó számlák száma meghaladja a 6,4 milliót.

Az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó extra szolgáltatások lassan terjednek el. Másodlagos azonosítót eddig a bankszámlák kevesebb mint 0,8 százalékához regisztráltak az ügyfelek. A természetes személyek főleg a mobilszámukat adják meg ilyenkor esetleg az e-mail címüket, és csak utolsó sorban az adóazonosítójukat. A gazdálkodó szervezetek körülbelül ugyanolyan arányban használják a háromféle lehetőséget, a telefonszámot, az email-címet és az adószámot ebben az esetben. 

Fogynak a hitelkártyák

A bankkártyák száma nagyjából stagnál, nem egészen 9,8 millió volt június végén, a hitelkártyáké ezen belül pedig folyamatosan csökken, már csupán 1,188 millió darab. Az MNB 2010 óta vezeti a hitelkártyák számát nyilvántartó adatbázist, azóta ez a legalacsonyabb érték. Betéti kártyát viszont szívesen használnak a banki ügyfelek, a lakossági kliensek is egyre több ilyet igényelnek, a 8,6 millió betéti kártyából 7,85 millió náluk van. A készpénzfelvétel mellett a vásárlást egyre többen próbálják ki, az elmúlt negyedévben a bankkártyák kétharmadával végeztek vásárlási tranzakciót. Azok száma is dinamikusan nő, akik a plasztiklap helyett már a mobiljukkal fizetnek, a mobiltárcákba regisztrált bankkártyák száma lassan eléri a 900 ezer darabot. 

A koronavírus-járvány enyhülésének és ezzel párhuzamosan az újranyitásnak, illetve a gazdasági folyamatok javulásának a hatására jelentős növekedés történt a legtöbb fizetési mód forgalmában. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 2021 második negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest 31 százalékkal több, összesen 280 millió vásárlási tranzakciót bonyolítottak le az ügyfelek. Az utazási korlátozások feloldásával párhuzamosan a külföldi vásárlások tekintetében is hasonló változások történtek, a tranzakciók száma 21 százalékkal bővült és meghaladta a 26 milliót.

Mindezek mellett fordulat állt be az internetes vásárlások arányának a változásában. Míg korábban a részarányuk az összes vásárlási tranzakción belül stabilan növekedett, addig 2021 második negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest 1,4 százalékpontos visszalépés történt. Arányuk így az összes vásárlási tranzakción belül 17 százalék alatt alakult. Ez elsősorban az újranyitásra és ezzel párhuzamosan az élet normális kerékvágásba történő visszarendeződésére vezethető vissza. A széleskörű lezárások feloldása után a fogyasztók jelentős része legalább részben visszatért a fizikai vásárlásokhoz. Mindazonáltal a fizikai kereskedőhelyeken lebonyolított tranzakciók már több, mint 97 százaléka történt érintéssel, ami közel 4 százalékpontos javulást mutat 2020 második negyedévéhez képest.

Több a készpénzfelvétel is

A vásárlási tranzakciók mellett a készpénzfelvételek számában is növekedés történt, ugyanakkor jóval szerényebb mértékben. Itthon darabszámban mindössze 8, értékben pedig 14 százalékos volt a növekedés, külföldön pedig a 8 százalékos darabszámbeli növekedéshez 19 százalékot meghaladó csökkenés társult 2021 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Mindezek eredményeként a vásárlási tranzakciók összértéke (2558 milliárd forint) már stabilan meghaladja a készpénzfelvételekét (2089 milliárd forint).

A turisták is kezdenek visszatérni, ennek egyik jele, hogy a magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók elfogadó-hálózatában a külföldiek kártyahasználata is nemiképp korrigált a pandémia előtti szintek felé, bár azt közel sem érte még el. A megelőző év azonos időszakához képest 56 százalékkal több, összesen közel 8 millió külföldi kártyás vásárlási tranzakció történt.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalások esetében is rekordszintű forgalombővülés történt. Darabszámban több, mint 14, értékben pedig közel 28 százalékos a növekedés. Ennek eredményeként az átutalások száma 76 millió, értéke pedig 194 ezer milliárd forint közelében alakult. Az átutalások között is kiemelkedően teljesített az azonnali fizetés, itt darabszámban 25, értékben pedig közel 49 százalékos a bővülés 2021 második negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest. A 39 millió azonnali fizetési tranzakció 8385 milliárd forint értékben abszolút rekord is egy negyedév alatt.

A sárga csekkek kezdenek visszaszorulni, ennek egyik jele a statisztikákban, hogy az elsősorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák fizetésére használt csoportos beszedési tranzakciók száma 1, értéke pedig közel 11 százalékkal bővült 2020 második negyedévéhez képest.

Vigyázat: támadnak a csalók, és a bankok nem fizetnek

2021 második negyedévében a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma 13 ezer alatt, az okozott kár értéke pedig kevéssel 322 millió forint felett alakult. Jelentős előrelépés tapasztalható ezen a téren, főként az online kártyás vásárlások esetében is már alkalmazandó erős ügyfélhitelesítésnek köszönhetően.

A visszaélések száma 34, az okozott kár értéke pedig 17 százalékkal csökkent 2020 második negyedévéhez viszonyítva, ennek nagy része az internetes forgalomhoz kötődik. Ezzel párhuzamosan a visszaélések száma és az általuk okozott kár értéke továbbra is elenyésző a teljes fizetési kártyás forgalomhoz viszonyítva, ráadásul további javulás történt ezen a téren. Hasonló tendencia érvényesült az elfogadói oldalon is, itt darabszámban közel 68, értékben pedig 71 százalékos a visszaesés, és a javulás itt is elsősorban az internetes tranzakciókhoz köthető.

Ennél aggasztóbb, hogy más csatornákon, az elektronikus pénzforgalomban nő a visszaélések száma, és egyre több a sikeres visszaélési kísérlet. A második negyedévben 153 kísérlet volt, az így okozott kár 265 millió forint lett volna, a sikeres visszaélések száma rekordot ért el, meghaladta a 700-at, 422,7 millió forinttal károsítva meg a bankokat és az ügyfeleket. A sikeres visszaélések több mint felét interneten, a maradékot mobiltelefonon követték el, a károk 60 százaléka is internetes csalókhoz kapcsolódik. 

A csalások fő áldozatai a magánszemélyek, a 701 sikeres visszaélésből 650 lakossági ügyfelek terhére történt, és ilyen esetben a károk is hatalmasok, az átlagos kárösszeg 386 ezer forint volt. A 46 céges káreseménynél még nagyobb kárt okoztak a csalók, átlagosan 3,6 millió forintot csaltak ki egy-egy sikeres kísérlet során. Az adathalászok támadásainak bedőlt ügyfelek pedig a jelek szerint hiába futnak a pénzük után, az MNB adatai szerint ugyanis az elmúlt negyedévben is az ilyen esetek több mint 90 százalékában az ügyfelekre terhelték a kárt, a pénzforgalmi szolgáltatók csak a károk 7,5 százalékát viselték.