2021-ben fellendült a világ gazdasága, az Egyesült Államokban már a válság előtti szinten áll a GDP, Európában viszont még nem ért vissza erre a színvonalra- hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi stabilitási jelentését bemutató sajtótájékoztatón. Számos kockázat veszélyezteti azonban a kilábalást, ezek közül a legfontosabb a pandémia. A jegybank jelentésének készítése idején még a delta variáns miatt aggódtak, de mire elkészült a dokumentum, már megjelent az omikron - ez is mutatja, mennyire gyorsan változnak a folyamatok. 

A kockázatok között van a világkereskedelem lassulása. A kereslet-kínálati súrlódások miatt megtorpant a világkereskedelem és a világ ipari termelésének emelkedése, a nemzetközi turizmus továbbra is a 2019-es szint alatt alakul. Az infláció visszatérése nyomán várható a kamatkörnyezet emelkedése, ami a fejlett piaci hozamok emelkedésén keresztül turbulenciát okozhat a feltörekvő piacokon. A szuverén adósságszintek emelkedtek, azonban az alacsony kamatkörnyezet hatására összességében kisebb fiskális terhet jelentenek a gazdaságok számára, mint a pénzügyi válság idején. Kockázatot jelent még, hogy a globális likviditásbőség következtében kifeszítetté váltak egyes eszközosztályok (részvények, ingatlanok), melyek esetleges korrekciója kiemelt figyelmet igényel.

Kapcsolódó

Stabil a bankrendszer

A bankrendszer likviditási tartalékai 2021 első felében tovább bővültek, de az ehhez hozzájáruló jegybanki eszközöket fokozatosan kivezették. A jegybanki eszközök hosszabb lejárata, valamint a folytatódó állampapír-vásárlások miatt a bankrendszer likviditásbősége a megváltozott monetáris politikai irányultság ellenére is tartós maradhat. A rövid hozamok emelkedése szorosan követte az alapkamat emelkedését, míg a hosszú hozamok a jegybank aktív állampapír-vásárlásai mellett is emelkedtek. A bankrendszer finanszírozási helyzete a jegybank likviditási és finanszírozási szabályozási követelményeit figyelembe véve stabil.

A támogatott hitelprogramoknak köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékben bővült a vállalati hitelállomány. Az állami és jegybanki programok érdemben támogatták az új hitelkibocsátást a vállalati szegmensben, 2021 első felében a támogatott hitelprogramok az új volumen kétharmadát tették ki. A harmadik negyedévben a vállalati hitelek állománya 9 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban. Az NHP Hajrá keretének kimerülése, valamint az újabb járványhullám rövidtávon lassíthatja a vállalati hiteldinamikát, ami 2022 elején újra emelkedhet. A piaci alapú hitelezés térnyerése és a monetáris kondíciók szigorodása mellett emelkedtek a vállalati hitelkamatok, azonban a bankok a támogatott programok szűkülése ellenére is bővülő hitelkeresletre számítanak.

Csúcson van a lakáshitelek folyósítása

A lakáshitel-kibocsátás korábban nem tapasztalt szintre emelkedett, a bővülés azonban jelenleg még nem társult a pénzügyi stabilitási kockázatok érdemi emelkedésével. 2021 harmadik negyedévében a háztartási hitelállomány 16 százalékkal bővült éves alapon. Az otthonteremtési támogatások a következő években is támogathatják a két számjegyű hiteldinamikát.

A támogatásokkal ösztönzött nagy lakáspiaci kereslet mellett azonban tartósan csak a lakáspiaci kínálat érdemi bővülésével lesz fenntartható a piac stabilitása. A kamatkörnyezet emelkedésének törlesztőrészletekre gyakorolt hatását tompítja a változó kamatozású lakossági hitelállomány amortizációja és a hosszabb kamatperiódusú hitelek térnyerése. Az állami támogatások hozzájárultak a lakásárak emelkedéséhez. Átlagosan 9 százalékkal drágultak emiatt a lakóingatlanok.

Az általános fizetési moratórium kivezetése nem okoz ugrásszerű emelkedést a nem teljesítő hitelek állományában. A vállalati hitelek 21 százaléka, míg a lakossági hitelek 33 százaléka volt fizetési moratóriumban 2021 közepén, míg a 2022. június 30-ig meghosszabbított moratóriumra a teljes fennálló vállalati hitelállomány 4 százaléka, illetve a lakossági szegmens 23 százaléka volt jogosult.

A moratórium harmadik szakaszában azonban ennél érdemben alacsonyabb arányban vesznek részt az adósok: a vállalati szegmensben 2, míg a lakossági szegmensben a teljes hitelállomány 5 százaléka. A portfólió-minőségre nézve pozitív jel, hogy a fizetési moratóriumot korábban kivezető országokban a programok befejezése nem okozta a nem teljesítő hitelek érdemi emelkedését. A fiskális és monetáris támogatás visszahúzódásával potenciálisan materializálódó hitelezési veszteségek azonban középtávon veszélyeztetik a banki profitabilitást.

A kamatforduló kockázatai csökkennek

Az MNB elismeri, kockázatot jelent a kamatok emelkedése a változó kamatozású, illetve a fix kamatozású, ám mostanában kamatfordulóhoz érkező hiteleknél. Az éven belül változó kamatozású jelzáloghitel-állomány aránya jelenleg 36 százalék a teljes állományon belül, 2016-ban ez az arány még 70 százalék körül volt. A következő egy évben esedékes kamatfordulók figyelembevételével is csak a jelzáloghitel-állomány 40 százaléka árazódhat át, új utánpótlása pedig a változó kamatozású hiteleknek nincs, az új szerződéseken belül 1 százalék alá csökkent az éven belül változó kamatozású hitelek aránya.

A teljes lakossági hitelállományon belül 25 százalékos a változó kamatozású hitelállomány. A vállalatoknál 50 százalék körül van a változó kamatozású hitelek mennyisége. 

Az éven belül átárazódó jelzáloghitel-szerződések 10 százalékot meghaladó törlesztőrészlet emelkedéssel 100 bázispontos kamatemelés esetén az érintettek 3 százaléka, 300 bázispontos kamatemelés esetén 53 százaléka, 500 bázispontos kamatemelkedés esetén 75 százaléka szembesülne. A medián törlesztőrészlet-növekmény 100 bázispontos kamatemelés esetén 1370 forint, 300 bázispontos kamatemelés esetén 4200 forint, 500 bázispontos kamatemelés esetén 7150 forint lenne.

Eddig mintegy 300 bázisponttal emelkedtek a hitelek, ezt követően nagyjából még 200 bázisponttal lehet számolni. A fix kamatozású hitelek esetében is ezzel a 200 bázispontos emelkedéssel kell majd számolniuk az adósoknak a kamatforduló után. 

Az MNB szerint a hatás nem lesz drámai, a lakáshitelt felvevő adósok többségének jobb a jövedelmi helyzete, és az átlagosan 4 ezer forint körüli törlesztőrészlet-emelkedés nem okoz majd problémát nekik. Az elmúlt hat évben folyósított hiteleket már meghatározott minimum jövedelem mellett folyósították a bankok, ezek az adósságfék-szabályok mérséklik a kockázatokat. Szintén csökkenti a kockázatot, hogy az utóbbi években nőttek a bérek, könnyebben törlesztenek a családok magasabb részleteket. 

A bankok jól bírják a stresszt

A hitelintézeti szektor adózott eredménye nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő. A hitelintézeti szektor adózott eredménye egyedi adatok alapján 342 milliárd forint volt 2021 első félévében, amihez legnagyobb mértékben a kockázati költségek csökkenése és a nettó kamateredmény növekedése járult hozzá.

Az értékvesztés elszámolás és céltartalék-képzés a moratórium meghosszabbítása miatt ismételten emelkedhet, illetve a valós értéken nyilvántartott értékpapírok átértékelődése és a portfólióminőség romlása további jövedelmezőségi kockázatokat hordoznak magukban. A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója 2021 első félévében 19 százalékot ért el, az intézmények többségének a szabályozói követelmény feletti szabad tőkéje legalább 4 százalék.

A stresszteszt eredményei alapján a hazai bankrendszert erős sokkellenálló-képesség jellemzi, szinte minden intézmény teljesítené a likviditási és tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói előírásokat még egy vártnál jóval súlyosabb forgatókönyv esetén is. Előretekintve a bankoknak az új szereplők kihívása mellett alkalmazkodniuk kell a felfüggesztett és elhalasztott szabályozói elvárásokhoz is, a szektor hitelezési képességét illetően azonban nem azonosítható érdemi kockázat.