A február végén kirobbant orosz-ukrán háború jelentősen megváltoztatta a világgazdaság kilátásait. A háború és a szankciók a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésén keresztül ráerősítenek a már korábban is jelenlévő inflációs folyamatokra, amit az ellátási nehézségek erősödése is súlyosbít. A globálisan meghatározó jegybankok iránymutatása alapján a monetáris kondíciók szigorítása szükséges a jegybanki célok eléréséhez.

A bankszektor jelentős likviditási tartalékokkal rendelkezik, ami erős védelmet biztosít a fokozott kockázatok közepette. "Stressztesztünk alapján a szektor még egy komoly stresszhelyzetben is teljesítené a szabályozói likviditási- és tőke követelményeket" - közölte az MNB frissen megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésében. 

Kapcsolódó

A moratórium után romlott a hitelállomány

Az általános moratórium kivezetése után a bankrendszer portfólióminőségének kismértékű romlása figyelhető meg. A nemteljesítő hitelek aránya az általános moratórium 2021. októberi kivezetése után elmozdult historikus mélypontjáról, de továbbra is öt százalék alatti. Az értékvesztéssel való fedezettség ugyanakkor szektorszinten magas, mely limitálja a potenciális további veszteségek mértékét.

A változó kamatozású jelzáloghitel szerződések negyede esetén jelentős törlesztőrészlet emelkedés várható a kamatstop kivezetése után, az előrehaladott amortizáció, a közeli lejáratok és az átlagosan alacsony hitelfedezeti mutató miatt azonban ez rendszerszinten kezelhető kockázatot jelent. A fennálló állomány hitelkockázatának mérsékelt emelkedése mellett az új lakáshitelezésben nő a háztartások pénzügyi kifeszítettsége: a hitelek összegének és futamidejének növekedése, és a jövedelemarányos eladósodottság emelkedése tapasztalható.

A magánszektor hitelállománya 2021 második felében is dinamikusan bővült, amit az élénk kereslet, a bankok bőséges hitelezési kapacitásai, illetve a támogatott hitelkonstrukciók magyaráznak. A historikus csúcson lévő lakáshitel-kihelyezéshez az otthonteremtési támogatások és az NHP Zöld Otthon Program is érdemben hozzájárultak.

2022 áprilisi felmérés alapján a bankok a vállalati hitelkereslet szerkezetének átrendeződésére számítanak: a forgóeszközhitelek kereslete nőhet, míg a beruházási hiteleké csökkenhet. Az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai és a kamatkörnyezet emelkedése miatt a vállalati hitelállomány lassabb bővülésére számít a jegybank, míg a háztartási hitelezésben is lassulás várható 2022 második felében.

A termelési költségek növekedése negatívan hathat a leginkább érintett vállalatok adósságszolgálati képességére. A 2021 végén kezdődő, majd 2022-ben tovább folytatódó energia- és nyersanyagár-növekedés eltérő mértékben érinti a vállalatokat, ezért több kereskedelmi bank azonosított kiemelten érzékeny tevékenységeket. Azon vállalatok hitelállománya, melyek tevékenységét legalább egy kereskedelmi bank kockázatosnak minősítette, együttesen 2000 milliárd forintra tehető, ami a teljes vállalati hitelportfólió 20 százalékát jelenti.

Jelentősebb hitelállományú ezek közül a villamosenergia-termelés, a közúti áruszállítás, a vegyi áruk nagykereskedelme és az egyéb, élelmiszergyártáshoz tartozó szakágazatok Kiemelten érzékenyek a vegyipari cégek, valamint azon vállalatok, amelyek jellemzően fém alapanyagot felhasználva termelnek, hiszen ezen szektorok kibocsátását foghatja vissza leginkább a termelési költségek ugrásszerű emelkedése. Az utóbbi két csoportba tartozó vállalatok hitelállománya 620 milliárd forintot, a teljes vállalati állomány 6 százalékát teszi ki. Az MNB szerint a hitelkockázatot ezeknél a cégeknél az csökkentheti, ha az emelkedő költségeiket át tudják hárítani a fogyasztókra. 

Ha nem emelkednek a betétkamatok, baj lesz

A jegybanki kamatemelések betéti kamatokba történő elégtelen átgyűrűzése a finanszírozási kockázatok középtávú emelkedésével járhat. Az MNB irányadó kamatlábának emelkedése a hitel- és betéti piacon tapasztalható kamatkondíciók emelkedésével járt, a kamatemelések begyűrűzése azonban eltérő sebességgel zajlik az egyes piacokon.

A lakossági újonnan lekötött betétek kamatlába az irányadó kamatlábnál jelentősen kisebb mértékben emelkedett, a jelentős volumenű látra szóló betétek kamatlába továbbra is 0 százalék közeli. Az aktuális inflációs környezetben így a betétek reálértéke jelentősen csökken, ami középtávon a betétállomány szerkezetének változásával, szélsőséges esetben pedig a betétesek elpártolásával járhat alternatív befektetési lehetőségek és szolgáltatók irányába.

Középtávon kockázatot jelent a lakóingatlanok áremelkedése, ami a hitelkockázatok növekedését eredményezheti. A jelentős lakáspiaci drágulás következtében becslésünk szerint historikusan magas szintre emelkedett a lakásárak túlértékeltsége országos szinten.

Előretekintve a piaci kamatok emelkedése miatt a lakáspiaci kereslet általános mérséklődésére számítunk, aminek alakulásától függően azonban középtávon tovább növekedhetnek az lakóingatlanpiaccal és hitelezéssel kapcsolatos ciklikus pénzügyi rendszerkockázatok. Ennek mérséklése érdekében az MNB többek között az anticiklikus tőkepufferráta lehetséges emelésén keresztül növelheti a bankrendszer sokkellenálló képességét.

A kamatstop megszűnése fájni fog

A kamatstop hatálya alá tartozó adósok egy része számára érdemi könnyítést jelent az intézkedés, amely mintegy 330 ezer szerződést véd most a kamatkörnyezet törlesztőrészletekre gyakorolt hatásától. A törlesztőrészletek októberi szinten történő rögzítése január és június között havonta jellemzően 4,9 ezer forint törlesztőrészlet-kedvezményt eredményez az érintett szerződéseknél. Majdnem 85 ezer szerződés esetében ugyanakkor havi 10 ezer forintnál is nagyobb mértékben fogja vissza az intézkedés törlesztőemelkedést, amely a háztartások számára mintegy 16,4 milliárd forint törlesztőrészlet-kedvezményt és 9,3 milliárd forinttal alacsonyabb tőketartozást eredményezhet a félév végére.

A kamatstop kivezetésével az érintett adósok negyede jelentős törlesztőrészlet-növekedéssel néz szembe. A kamatstop hatálya alá tartozó, változó kamatozású júniusban átárazódó szerződések esetében például a szeptember és június között bekövetkező törlesztőrészlet-növekmény felső tizede nominálisan meghaladta volna a 30 ezer forintot is a kamatstop nélkül. Százalékos formában kifejezve a törlesztőrészlet-növekedés mértékét, a felső decilis 48 százalékos növekedéssel szembesült volna a kamatstop hiányában.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az MNB ugyanakkor a kamatstop folytatását júliustól általánosságban nem javasolja, csak célzottan. Ahogy a moratórium esetében, most is csak a gyereket nevelő vagy nyugdíjas hitelfelvevők számára kellene a jegybank szerint a jövőben is biztosítani a kedvezményt.