Március óta 50 884,9-ről június végére 52 341,1 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb pénzügyi számlák statisztikájából.
A statisztikák értelmében a háztartások nettó finanszírozási képessége 2020 második negyedévében a negyedéves GDP 7,9 százalékát, vagyis 819 milliárd forintot tett ki. A háztartások pénzügyi vagyona a GDP 113,4 százalékát érte el.
Az MNB részletezése szerint kiemelkedő mértékben a betétek és a hosszú lejáratú állampapírok, jelentős mértékben a készpénz, a részvények és részesedések és a biztosítástechnikai tartalékok emelkedtek, miközben a rövid lejáratú állampapírok jelentősen csökkentek.
A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan jelentős mértékben bővült a forint fogyasztási és egyéb hitelek állománya. A forint ingatlanhitelek állománya is növekedett, de kisebb mértékben. A háztartások egyéb kötelezettségei is számottevően nőttek.
A háztartások vagyonának megmaradására rövidtávon pozitív hatással van a járvány idejére bevezetett törlesztési moratórium, emellett látszólag lelkesen veszik fel továbbra is a magyarok a hiteleket.
Az államháztartás hiánya a második negyedévében a negyedéves GDP 10,6 százalékát tette ki, 1094 milliárd forintot. Az államháztartás alszektorai közül a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége -693 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké -175 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig -225 milliárd forint volt.
Ugyancsak megugrott az államadósság, az első negyedévi 66,8 százalékhoz képest a GDP 71,9 százalékára ugrott, tovább folytatva az év elején indult emelkedő trendet.
A gyengébb számokban nincs nagy meglepetés, a kormányzat több százmilliárdot fordított különböző jogcímeken és eszközbeszerzés formájában eddig a koronavírus elleni védekezésre. Várhatóan az adóssági mutató még tovább is romlik majd év közben.