A Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa szerint a monetáris kondíciók változatlansága esetén idén decemberben 5,2 százalékos lesz az infláció, a jövő év végén pedig 5,8 százalékos pénzromlásra lehet számítani. Az áfarendszer és a kapcsolódó jövedéki adók 2004-re meghirdetett változásainak közvetlen hatásaitól megtisztított nettó infláció 4,8 százalékos lehet jövő decemberben - ismertette az új inflációs jelentést a monetáris tanács (mt) tegnapi ülése után Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. Az mt a magas prognózisok ellenére sem nyúlt a kamatokhoz, amit a testület elnöke azzal magyarázott, hogy vannak a piacon olyan folyamatok, amelyek a forint erősödésének irányába hatnak. A Pénzügyminisztérium (PM) közleményben sietett leszögezni, hogy támogatja az MNB monetáris politikáját, mivel annak sikeressége a középtávú gazdaságpolitikai program teljesítésének egyik sarokköve, ám a jegybanki prognózisok nem esnek egybe a sajátjaival. A tárca ugyanis 2003-ra 4,8-5 százalékos, jövőre pedig 5 százalék körüli éves átlagos inflációt vár, szemben a jegybank 4,6, illetve 6,5 százalékos prognózisával. Az eltérés elsősorban módszertani különbségekből adódik - áll a PM közleményében. A jegybank elnöke elmondta, hogy az mt ülésén szóba került az inflációs célok tényleges módosítása is, de végül ezt nem tették meg. A jegybank célja, hogy jövő decemberben 5,5 százalék alatt legyen az infláció, amihez a 250-260 forint/eurós sáv erősebbik felén stabilizálódó kurzusra van szükség - mondta Járai, aki szerint tartósan gyengébb árfolyam a kamatszint további emelését teheti szükségessé. A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint egyértelműen az inflációs célok feladásáról van szó. A jegybank drasztikusan visszavett a jövő évi növekedési előrejelzéséből. Az MNB számításai szerint az államháztartás idei hiánya a GDP 5,2-5,5 százaléka körül lesz, amit akár 0,5 százalékponttal is megdobhat az önkormányzati deficit - mondta Járai, aki szerint 2004-ben egy százalékponttal csökkenhet a hiány. A lapunk által megkérdezett piaci szakértők szerint az irodaházak tulajdonosainak okozhat még némi fejfájást a fogyasztói árindex tegnap prognosztizált, várható alakulása, azonban az árazási gyakorlat miatt - mindig a visszatekintő, egy évvel korábbi mutatót veszik figyelembe - a bérleti díjakba csak 2005-től épülhet be a meglóduló infláció. A bérleti díjakat ugyan nem forintban, hanem euróban állapítják meg, ám a hosszú távú, öt vagy több évre szóló megállapodásoknál számolnak a forint értékének romlásával is. (Mivel a költségek nagy része forintban jelentkezik.) A fővárosi irodapiacon az utóbbi két évben alig növekedtek a bérleti díjak, sőt néhány területen még csökkentek is, s jelenleg minden ötödik irodaház üresen áll. További részletek a NAPI Gazdaságban