A Magyar Nemzeti Bank (MNB) "Hitelezési folyamatok" című negyedéves kiadványa szerint a jegybanki kamatlépések általánosan 3 százalékponttal, a Növekedési Hitelprogram (NHP) a részt vevő kkv-k esetében közel 4 százalékponttal, az állami kamattámogatás igénybevétele a lakáscélú hitelezésnél pedig mintegy 2 százalékponttal mérsékli a finanszírozási költségeket.
A hitelállomány a vállalati és a háztartási szegmensben egyaránt tovább zsugorodott a második negyedévben. A szigorú nem árjellegű feltételek miatt az egyre kedvezőbb kamatkondíciókat csak a vállalatok egy szűkebb köre élvezheti, noha a bankok élénkülő hitelkeresletről számoltak be - állapítja meg az MNB. A szakirodalom az árjellegű feltételek közé sorolja például a kamatot és a díjmértékeket, a nem árjellegűek pedig azok a konkrét szerződéses feltételek, amelyek - például az adós kötelezettségvállalásai - mellett a finanszírozást nyújtó intézmény hajlandó a hitel folyósítására.
Fábián Gergely, az MNB igazgatóhelyettese a tanulmányt bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a vállalati szegmensben a hitelállomány éves alapon mintegy 6,4 százalékkal csökkent a második negyedévben, ami a korábbi időszakoktól eltérően elsősorban a hosszú lejáratú hiteleket érintette. A hitelezési feltételek némileg enyhültek a szegmensben, de továbbra is szigorúak, a szélesebb körű enyhítéseknek gátat szab a bankok óvatossága. A következő félévre a bankok 18 százaléka jelezte a feltételek enyhülését.
A vállalati forintkamatok, a csökkenő alapkamatot követve, az első negyedévi 7,8 százalékos átlagról 6,9 százalékra mérséklődtek, az eurókamatok viszont emelkedtek, átlagosan 2,6-ról 3 százalékra. A vállalati szektorban a kamatfelár nemzetközi összehasonlításban átlag körüli - mondta Fábián Gergely. A hitelezési felmérés alapján a második negyedévben élénkült a kereslet a hosszú lejáratú hitelek iránt is, a következő félévben pedig a bankok többségének várakozása alapján mindkét hitelszegmensben tovább nő majd a kereslet.
A kkv szegmensben a jegybank Növekedési Hitelprogramja oldja a hitelkínálati korlátokat, amelynek hatása az igazgatóhelyettes szerint a harmadik negyedévben várható. Elmondta, az NHP I. pillér keretein belül augusztus közepéig 124 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a bankok a kkv-ügyfelekkel, szeptember végére várhatóan leszerződik az allokált összegeket. Az eddigi szerződések alapján az új hitelek részesedése közel 60 százalék, amelynek fele új beruházási hitel. A hitelkiváltás így az összes folyósítás valamivel több mint 40 százalékát teszi ki. Az NHP II. pillérében - a devizaalapú hitelek kiváltására - valamivel több mint 60 milliárd forintot szerződtek le. Ennek közel 80 százaléka euróalapú hitelt vált ki, a többi svájci frank alapú hiteleket.
A háztartási szegmensben tovább folytatódott a válság előtt felduzzadt hitelállomány leépülése, aminek üteme éves alapon 5,4 százalék volt. Fábián Gergely ugyanakkor kiemelte, hogy az új hitelkihelyezések volumene elmozdult az év eleji történelmi mélypontról, amiben az állami kamattámogatásos programnak érdemi szerepe van.
A háztartási hitelek feltételei - főleg a fogyasztási hitelek esetében - tovább enyhültek, a megvalósult ügyleteknél a teljes hitelköltség (THM) csökkent. Kiemelte, hogy a lakáscélú hitelek THM-e 10 százalék alá süllyedt (az első negyedévi 10,5-ről 9,9 százalékra), amire 2010 második felében volt példa. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a referenciakamat mérséklődésének tulajdonítható, a régiós összehasonlításban továbbra is kiugróan magasnak számító, 5 százalék feletti kamatfelár nem mérséklődött.
Tovább csökkent a szabad felhasználású jelzáloghitelek teljes hitelköltsége is, az előző negyedévi 14 százalékos átlagról 12,4 százalékra. A fedezetlen fogyasztási hiteleknél szintén csökkent az átlagos THM, a második negyedévben 27,3 százalék volt.
A második negyedévre vonatkozóan a bankok döntő többsége számolt be a lakáscélú és jelentős részük a fogyasztási hitelek iránti kereslet növekedéséről. A bankok a következő időszakban is a kereslet fokozódására számítanak mindkét szegmensben: a lakáshiteleknél 81 százalékuk, míg a fogyasztási hiteleknél 34 százalékuk vár keresletélénkülést.