A vállalatok működése során az adóadminisztrációs terhek még mindig magasak, így az ezzel töltött idő visszafogja a gazdasági szereplők termelékenységét - olvasható a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programjában.

A dokumentum a Világbank Doing Business adatbázisára hivatkozva állítja, hogy amíg Magyarországon a vállalatok adófizetéssel töltött ideje 277 óra volt átlagosan 2018-ban, addig az EU-ban ez átlagosan 172 óra. A különbség jelentős, ezt szeretné a Matolcsy György vezette jegybank minél inkább csökkenteni.

Honnan hova?

A részletekbe betekintve jól látható, hogy a Világbank számításai szerint a társadalombiztosítás okozza a legtöbb fejtörést a magyar cégeknek, hiszen a 277 órából 146 ezzel megy el. Az áfával 96 órát kell törődniük a könyvelőknek, míg 35 órát a társasági jövedelemadó kiszámolása visz el.

A tavalyi rangsorban egyébként pontosan ugyanennyi adózással töltött munkaóra szerepelt Magyarország neve mellett, sőt, egészen 2010-ig kell visszamennünk más adatért. Akkor ugyanis 330 óra állt a jelentésben, ugyanannyi, mint 2009-ben. Az első magyar adat 2006-os, amikor 340 órát mért a Világbank.

Így állunk a világban

A Világbank 2018-as statisztikából kiderül, hogy hazánk bizony a rangsor alsó harmadában foglal helyet. A legjobb helyzetben ebből a szempontból az Egyesült Arab Emírségek vállalkozásai állnak, akiknek évente mindössze egy fél napot, azaz 12 órát kell adózással tölteniük. Ez valószínűleg megfelelne minden jegybankvezérnek.

A következő szereplő Bahrein 28,5 órával, míg a képzeletbeli dobogóra Hongkong fért fel 34,5 órával. Ezek után jellemzően, arab, kelet-ázsiai országok és kisebb adóparadicsomok következek a sorban, mint Szaúd-Arábia, Bhután vagy éppen Luxembourg. Az élmezőnyben az adórendszerét elektronizáló Észtország (50 óra) jelenti a kivételt a fentiek közül, de Svájc (63 óra) is beférkőzött a Marshall-szigetek és Szingapúr közé.

Abban valószínűleg minden könyvelő egyet tud érteni, hogy nem szívesen dolgoznának Brazíliában. A Világbank számításai szerint ugyanis ott kell a legtöbb időt az adózással tölteni, egészen pontosan évi 1958 órát. Ha ehhez hozzátesszük, hogy egy évben 8760 óra van, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy a brazil könyvelőknek bizony nem sok szabad idejük van - főleg ha több céggel is foglalkoznak egyszerre.

Valamivel jobb a helyzet Bolíviában (1025 óra) és Líbiában (889 óra), de azért ott sem szívesen kezelnénk egy cég adóügyeit. A lista végén jellemzően dél-amerikai és afrikai államok szerepelnek, az első európai szereplő Bulgária, ahol 453 órát kell évente könyveléssel tölteni. Ezzel egyébként világviszonylatban is rendkívül rossz helyen szerepel a balkáni ország, hiszen mindössze 12 olyan állam van, ahol rosszabb a helyzet.

Az európai helyzet egyébként így néz ki:

Ebből is látszik, hogy hazánknál Bulgárián kívül csak Montenegróban, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában rosszabb a helyzet. A magyar cégek könyveléssel töltött ideje egyébként épphogy elmarad Mianmartól (282 óra), de rosszabb Kelet-Timornál, ahol 276 órát mért a Világbank.

Érdekesség, hogy hazánknál kevesebb időt töltenek adózással Afganisztánban (270 óra), Kolumbiában (255,5 óra), Ghánában (224 óra), Ugandában (195 óra) és Üzbegisztánban (181 óra) is.

Amennyiben pedig a mögöttünk lévő országokat nézzük, úgy nem csodáljuk, hogy előrébb akar lépni a Matolcsy György vezette jegybank: jelentős gazdasági hatalom nincs mögöttünk, esetleg Chilét (296 óra) és Argentínát (311,5 óra) lehetne kiemelni, mint nagyobb, ismertebb országot. Az biztos, hogy a versenyképességi rangsorokban nem Banglades, Panama, Irak, Szenegál, Gabon vagy Namíbia lenne az az állam, amellyel vérre menő küzdelemre menne Magyarország.

Ennyi adófajtát fizetünk

Ahogy tavaly már a Napi.hu megírta, a Világbank máig legfrissebb, 2017-es adatai szerint a világ vállalkozásai átlagosan mintegy 24-féle adót fizettek be az államkasszákba. A legkevesebb adófajtát, szám szerint 3-at Hongkongban és Szaúd-Arábiában talált a Világbank.

Magyarországon 11 adót láthatunk, pont annyit, mint többek közt Belgiumban, Ausztráliában, Jamaikán, Palauban és Zambiában. A hazai cégek 2005-ben még 13-féle adót fizettek be, ez 2007-ben 14-re emelkedett, majd innen csökkent szép lassan a tavalyi 11-re a Világbank adatai szerint. A többi európai ország adatait itt mutatjuk:

A 2017-es adatok szerint Venezuelában fizetik a legtöbb adófajtát, egészen pontosan 70-et. A bürokrácia királyai közé tartozik még Elefántcsontpart (63), Tanzánia (60), Nigéria (59) és Szenegál (58) is. Az első nem afrikai ország a karibi térség közelében elhelyezkedő Antigua és Barbuda (57), míg az első európai Horvátország (35).

Tádzsikisztán előtt, Zambia után

A fenti adatok csak az adók számára vonatkoznak, ennél valószínűleg fontosabb a cégek számára, hogy mekkora az adó mértéke. Erre is van vonatkozó adata a Világbanknak, egészen pontosan olyan, amely azt vizsgálja, hogy az adókedvezmények levonása után fizetendő vállalati adók és kötelező befizetések hány százalékát teszik ki a kereskedelmi profitnak. Az szja, illetve a fogyasztást terhelő adók (például az áfa) nem jelennek meg ebben az összehasonlításban.

A világátlag 2017-ben 40,455 százalék volt, míg Magyarországon 46,5 százalékot mért a Világbank. Ez azonban még mindig jelentős javulás a 2005-ös 56,6 százalékhoz képest, míg az Orbán-kormány 2010-ben 54,6 százalékos adóterhelésnél vette át a stafétabotot. A 2017-es eredménnyel egyébként Libéria (45,5) és Gabon (46,8 százalék) közé fészkeltük be magunkat.

A legkedvezőbb helyzetben a brunei cégek voltak 2017-ben, őket ugyanis mindössze 8 százalékos adóteher sújtja, míg a lista másik végén a Comore-szigeteket találjuk 216,5 (!) százalékkal, de például az igen komoly gazdasági problémákkal küzdő Argentínában is 106 százalékot mért a Világbank.

Az európai helyzetet itt mutatjuk: