Az oktatás az elérhető munkaerő minőségén és termelékenységén keresztül jelentős hatást gyakorol egy ország gazdasági teljesítőképességére és versenyképességére - állapítja meg a jegybanki jelentés. Az oktatási rendszer eredményességét mérő nemzetközi tesztek pedig azt mutatják, hogy a magyar diákok az elvárt módon megtanulják a tananyagot, ugyanakkor a tanultakat kevésbé tudják megfelelő mértékben alkalmazni a valós életből vett példák esetében.­

A megtanult tananyag kikérdezésén alapuló nemzetközi teszteken a magyar diákok viszonylag jól is teljesítenek, de a tananyag­ valós­ életben­ való­ alkalmazását­ vizsgáló­ PISA­-teszteken­ a­ magyar­ eredmények­ elmaradtak­ mind ­a­ régiós­, ­mind­ az­ európai átlagos­ szintektől.­ A 2006-os és 2009-es teszteken még viszonylag jól teljesítettek a diákok, azóta következett be komolyabb romlás. A 2018-as legutolsó felmérés eredményei már jobbak, ez annak köszönhető, hogy az ­alulteljesítő­ diákok ­aránya számottevően­ csökkent,­ ám­ még­ mindig­ magasabb­ a­ nemzetközi­ átlagnál.­ Az MNB megállapítja: az eredményekben meghatározó szerepe van a diákok társadalmi-gazdasági státuszának, vagyis a jó családból származó gyerekek jobban teljesítettek.

Oktatás van: saját zsebből fizetve

Ebben szerepet játszhat az is, hogy a gazdag családok többet tudnak költeni magánoktatásra. 2016-ban Magyarország a GDP 4,3 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami 0,5 százalékponttal magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (3,8 százalék), azonban enyhén alacsonyabb az uniós átlagnál (4,4 százalék).­ Az­ állami­ kiadások­ mértéke­ viszont hazánkban­ csupán 3,5­ százalék,­ ami­ szintén­ a­ régiós­ és ­az­ uniós­ átlag­ között ­helyezkedik­ el,­ miközben ­a ­magánforrások szerepe­ magasabb a nemzetközi­ szintnél.­ A régiós országok egyikében sem költenek olyan sokat GDP-arányosan magán közoktatásra, mint Magyarországon, a felsőfokú oktatásban pedig a magánúton fizetett képzésekre uniós szinten is nagyon sokat költenek a családok.

A tanári pálya anyagi megbecsültsége Magyarországon elmarad más felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokétól. Hazánkban­ a­ közoktatásban­ dolgozók­ átlagos­ bére­ a­ felsőfokú­ végzettséggel­ rendelkezők­ bérének csupán 64-74­ százaléka.­ Az­ iskolai­ pedagógusok­ esetében­ mindez­ megfelel­ a­ többi­ visegrádi­ ország­ átlagának,­ azonban­ számottevően­ elmarad­ az­ uniós­ országok­ átlagos­ színvonalától, ­ami­ a­ diplomás­ átlagkereset ­85-95­ százaléka.­

Magyarországon­ a­ pedagógusi­ életpályamodell­ 2013-as­ bevezetése­ jelentősen­ emelte­ a­ tanári­ fizetéseket,­ azonban­ azóta ­a­ hazai pedagógus bérek­ nem­ követték ­a­ gazdaságban ­tapasztalt­ dinamikus­ bérnövekedést - állapítja meg az MNB.­ Az­ elvárásoktól­ elmaradó­ bérek­ csökkentik­ a­ pálya­ iránti­ érdeklődést,­ illetve ­pályaelhagyást­ eredményeznek.

Nem tanulnak tovább

Lesújtó az a statisztikai adat is, hogy Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.­ ­A 18-24­ korosztályba­ tartozó­ fiatalok­ 12,5­ százaléka­ nem­ vesz­ részt­ további­ oktatásban, ­annak­ ellenére,­ hogy ­legfeljebb alapfokú­ végzettsége­ van.­ Magyarországon­ a­ végzettség­ nélküli­ korai­ iskolaelhagyás­ mértéke­ 11,8­ százalék­ volt­ 2018-ban,­ ami­ 75­ százalékkal­ magasabb­ a­ többi­ visegrádi­ ország­ átlagánál ­(6,7­ százalék). ­

Az Európa 2020 stratégiában­ az ­Európai­ Unió­ a­ 10 ­százalékos­ szintet­ jelölte ­meg­ elérendő­ célként,­ amelyet­ az­ uniós­ átlag­ 10­ év folyamatos­ csökkenéssel­ mára­ megközelített.­ Ezzel­ szemben ­Magyarországon­ a­ korai iskolaelhagyás­ szintje ­a­ 2010-es ­10,8 százalékról­ 11,8­ százalékra­ növekedett. Ezen a mutatón az MNB szerint fontos lenne javítani, mivel ezek a fiatalok sokkal nehezebben helyezkednek el később a munkaerőpiacon, sokan lesznek közülük hosszútávon inaktívak.

A felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon a 25-34 éves korosztályban csupán 31 százalékos volt 2018-ban, semmit sem javult 2012 óta, és a harmadik legalacsonyabb az Európai Unióban. Az uniós átlag 2009 óta 32-ről 40 százalékra ugrott. A visegrádi országok 25 százalékról indultak és most átlagosan 38 százaléknál járnak.

A­ reál­ végzettséggel­ rendelkező­ fiatalok­ aránya­ Magyarországon­ az­ uniós­ országok­ között­ a­ negyedik­ legalacsonyabb­ (12­ százalék),­ ugyanakkor­ a­ friss­ diplomások­ körében­ már jobb az arány. Az élethosszig tanulásban viszont a sereghajtó közé tartozik Magyarország, mindössze a lakosság 6 százaléka vesz részt felnőttképzésben, miközben az uniós átlag 11 százalék. A hazai egyetemek a nemzetközi rangsorok alapján nem tartoznak a világ élvonalába, de az itt tanuló külföldi diákok aránya magas, meghaladja az uniós átlagos szintet.

A felnőttek okosak, de nyelvet nem beszélnek

A felnőtt lakosság számolási kompetenciái meghaladják a nemzetközi átlagot, ugyanakkor idegen nyelvtudásban és pénzügyi ismeretekben elmaradások vannak.­ A szövegértés, számolás körülbelül az uniós átlagnak megfelelő szintű, nyelveket viszont kevesen beszélnek, emiatt a nemzetközi csatornákhoz, friss ismeretanyagokhoz csak korlátozottan férnek hozzá a munkavállalók, ami rontja a versenyképességet. Magyarországnál rosszabbul csak Románia és az Egyesült Királyság áll idegennyelv-tudás terén, de a britek valószínűleg saját anyanyelvükön könnyebben boldogulnak nemzetközi környezetben, mint a magyarok.

Csupán a magyarok 42 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, ez az arány az unióban 68 százalékos, a visegrádi országokban pedig 78 százalék. (Az uniós arány várhatóan javulni fog a britek kilépése után.) Szlovákiában a lakosság 88 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, 28 százalék pedig három van több idegen nyelvet is beszél, aminek részben történelmi okai vannak.

Problémát­ jelent­ az is, hogy a ­magyar­ fiatalok­ digitális­ készségei ­jelenleg­ elmaradnak ­a ­régiós ­és ­az ­uniós­ fiatalok­ szintjétől, ­ ráadásul ­az­ eredmények­ ezen ­a ­téren ­inkább­ romló­ tendenciát ­mutatnak. ­A 16-19 éves magyar fiatalok csupán 73 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális ismeretekkel egy 2018-as felmérés szerint, például képes átmásolni egy mappát, vagy rákeresni információra az interneten. A visegrádi országokban 88 százalékos ez az arány, de Horvátországban eléri a 99 százalékot. A tendencia ráadásul Magyarországon romlik, 2015-ben még a magyar fiatalok több mint 80 százaléka tudta legalább alapszinten kezelni a számítógépet.

A magyar lakosság­ pénzügyi műveltsége­ szintén elmarad­ az­ elvárt ­szinttől, ­ugyanakkor ­ezen­ a ­téren ­átfogó­ beavatkozások ­történnek. A módosított ­Nemzeti ­Alaptanterv ­szerint 2020 ­szeptemberétől ­több­ tantárgyban­ is ­meg ­fognak ­jelenni ­az ­alapvető ­pénzügyi ­ismeretek.