A koronavírus-járvány az idei terveket felülírta, de a magyar kormány sikeresen kezelte a helyzetet - állapította meg Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Az ország versenyképességét is javította mindez. Az elmúlt évtizedben javultak a gazdasági mutatók, ennek ellenére folytatni kell a versenyképességi fordulat végrehajtását. Az MNB több javaslattal is előállt az elmúlt időszakban: versenyképességi programot hirdetett, és időről időre felülvizsgálja, ebből mi valósult meg.

Az EU-ban is több ország készít versenyképességi jelentést, az idén 16 országban készült ilyen felmérés. Az MNB jelentése ezen belül az egyik legrészletesebb - mondta Baksay. A jegybank 12 területen 154 mutatót vizsgál, ezek 95 százaléka objektív. Ez alapján létrehoztak egy versenyképességi indexet, amely alapján Magyarország a 100 pontos skálán jelenleg 47,4 pontot ért el, ezzel az európai rangsorban viszonylag hátul van, de a visegrádi országok többségét megelőzi.

Kapcsolódó

Oktatásban, egészségügyben le van maradva Magyarország

A tudásalapú társadalom és az egészséges társadalom mutatókban elmarad Magyarország a visegrádi országoktól, de vannak olyan területek, például a lakosság bevonása az államadósság finanszírozásába, amelyben az élen jár - mondta Baksay. A pénzügyi rendszer javult az elmúlt években, a hitelezés a vállalati szektorban bővült. Az MNB azt ösztönzi, hogy fix kamatozású hitelekkel egészséges szerkezetben bővüljön a hitelezés.

A magyar bankok működési költsége ugyanakkor a legmagasabb az unióban, az MNB szerint ennek az az oka, hogy kevés az online szolgáltatás. (A Magyar Bankszövetség a tranzakciós illetéket okolja a magas költségekért.) Baksay a pénzügyi szektorban végbement fejlesztések között kiemelte a Növekedési Kötvényprogramot, amelyben több mint egy tucat cég bocsátott már ki hitelpapírokat. A lakossági állampapír-vásárlások ösztönzését is kedvező fordulatnak tartja az MNB, az, hogy az állampapírok jelentős része van a lakosságnál, ez növelte az elmúlt hónapokban az állampapírpiac stabilitását.

A termelékenységi mutatók javulnak az MNB felmérése szerint, főleg a nagyvállalatok esetében, de a kkv-knál is jobbak lettek az adatok. A feldolgozóipari termelésben a belföldi felhasználás súlya nagyon alacsony, az export csaknem kétharmados arányt tesz ki, vagyis nem a hazai termékeket dolgozzák fel a cégek. Jó lenne, ha a hazai kkv-k termékeit használná a hazai feldolgozóipar.

Ahhoz, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak, csökkenteni kell az adóterheket. Ezek a folyamatok megkezdődtek, ami javította a versenyképességet és a foglalkoztatottságot - állapította meg az MNB. A részmunkaidő aránya Magyarországon alacsony, de a koronavírus-járvány hatására átalakulhatnak a munkával kapcsolatos szokások - több lehet a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás. A külföldön dolgozó aránya a magyar népességben 6,5 százalékos, ami nem elhanyagolható, hiszen 650 ezer embert jelent, de nem kiemelkedő régiós viszonylatban.

Több gyerek kell

A külföldi dolgozók hazacsábítása fontos lenne azért is, mert a népesség csökken, a külföldön dolgozók pedig fiatalok, családalapításra alkalmasok. A tavaly bevezetett programok hatása máris látszik, több gyerek született az idén.

Az ország egészségi állapota elmarad az uniós átlagtól, az egészségügyi rendszeren is javítani kellene, és a megelőzésre is többet kellene fordítani. Magyarországon a harmadik legnagyobb - 29 százalékos - az elhízott emberek aránya. Az egészségügyben magas a magánkiadások aránya, amelyek nem szervezetten és hatékonyan kerülnek be az egészségügybe - állapította meg a jegybank.

Az oktatásban is le van maradva Magyarország. A PISA-teszteken az uniós és a visegrádi országok átlagához képest rosszul teljesítenek a magyar diákok. Az uniós és visegrádi átlagnál magasabb Magyarországon az iskolai végzettség nélküli emberek aránya (12 százalékos), a felsőfokú végzettségűeké pedig alacsonyabb, mint máshol, alig haladja meg a 30 százalékot.

A kutatás és fejlesztésben (k+f) is elmarad az uniós és régiós átlagtól az ország, a lakosság számához mérten a bejegyzett szabadalmak száma a töredéke a többi országénak. Az MNB szerint e problémán a digitális fejlesztések segíthetnének, például az e-közigazgatás. Az energiahatékonyság terén viszont jól áll Magyarország a felmérés szerint, a széndioxid-kibocsátás a termeléshez képest nem számít magasnak.