A gazdasági növekedés, a felzárkózás és a versenyképesség egyik legmeghatározóbb tényezője a humán tőke, illetve annak termelékenysége. A humán tőke mennyiségi és minőségi jellemzői több csatornán keresztül is hatnak a gazdasági növekedésre: egyrészt a nemzetgazdasági termelésben rendelkezésre álló munkaerő létszámán keresztül, melyet az aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi rátákkal mérünk. Másrészt a munkavállalók termelékenységén keresztül,
amelyet alapvetően a képzettségi szint és az egészségi állapot határoz meg.
Magyarország a munkaerőpiac területen 64,6 ponttal a 7. helyezést érte el az uniós országok rangsorában 2023-ban, megelőzve az EU (59,9 pont) és a visegrádi versenytársaink (58,0 pont) átlagát.
2022-höz képest 1,1 ponttal emelkedett hazánk pontszáma. A magyar pontszám javulásában elsősorban az adóék csökkenése játszott szerepet – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023-mas versenyképességi jelentéséből.
Kettétörte a kedvező képet a koronavírus-járvány
Hazánkban a 2010-es évek folyamán egyre javuló munkaerőpiaci folyamatokat a Covid-járvány okozta válság átmenetileg kettétörte, azóta azonban egyre dinamikusabban fejlődik megint a foglalkoztatottság − közli a jegybank versenyképességi jelentésében.
2010 és 2019 között a magyar foglalkoztatási ráta nőtt a 3. legnagyobb mértékben az EU-ban, és a hazai munkaerőpiac megközelítette a teljes foglalkoztatást.
Ezt a folyamatot törte meg a koronavírus-járvány, ám amikor a gazdaság újraindult, a munkaerőpiac is elkezdett visszarendeződni, amihez jegybanki és kormányzati intézkedések is hozzájárultak: ennek következtében a 2022-es foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében 74,4 százalékra emelkedett, ami a piacgazdasági időszakban mért legmagasabb érték.
A magyar mutató meghaladja az EU és a visegrádi versenytársaink átlagát is, és 2010 óta a 2. legnagyobb növekedést mutatta az EU-ban.
Miután a foglalkoztatottság helyreállt, a munkanélküliségi ráta is javult, így 2022-ben – az előző évhez képest 0,5 százalékponttal – 3,6 százalékra csökkent a 15–74 éves korosztályban, ami kedvezőbb az uniós átlagnál.
Az egyre szebb képet mutató piaci folyamatok mellett azonban továbbra is jelentős tartalékok vannak a sérülékenyebb munkaerőpiaci csoportokban. A jegybank jelentése szerint 2022-ben megugrott az üres álláshelyek száma és esett a munkanélküliségi ráta az előző évhez képest, így a munkaerőpiac tovább feszesedett, és mértéke a koronavírus-válság előtti szint közelében alakul.
Az MNB azt írja, 2022-ben még mindig komoly munkaerőhiány volt tapasztalható az egyes szektorokban, ez pedig leginkább a feldolgozóiparra és az IT szektorra volt jellemző.
Még mindig nem menő itthon a home office, pedig...
A jegybank ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy még mindig vannak munkaerőpiaci tartalékok, és különösen igaz ez a nyugdíj körüliekre, a fiatalokra és az alacsony képzettségűekre. Emellett viszont a Covidhoz köthető karantén idején népszerűvé vált részmunkaidős vagy otthonról történő foglalkoztatottság mértéke csökkent 2022-ben, olyannyira, hogy mindkét mutatóban az EU-s rangsor végén kullogunk.
De hogy mi történt pontosan? A versenyképességi jelentés szerint idehaza az otthonról dolgozók aránya mintegy megduplázódott a karantén előtti számokhoz viszonyítva, majd 2021-ben enyhén tovább nőtt. 2022-ben azonban csökkent az otthoni munkavégzés aránya: az alkalmanként otthonról dolgozók aránya egy százalékponttal 7,8 százalékra, a rendszeresen otthonról dolgozók aránya pedig 1,7 százalékponttal 2,8 százalékra csökkent.
Így összességében a magyar foglalkoztatottak 10,6 százaléka dolgozott bizonyos rendszerességgel otthonról 2022-ben, ami a negyedik legalacsonyabb érték az uniós rangsorban.
A mutató a V3-ak átlagában 13,8 százalék, az EU átlagában 22,4 százalék, míg az északi TOP5 esetében 39,4 százalék.
Ez nyilván a válság utáni visszarendeződésnek is köszönhető, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy hazánkban még mindig egyfajta bizalmatlanság övezi a cégvezetők részéről a home office-t. Ezzel kapcsolatban azonban a korábban lapunknak nyilatkozó HR szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre nehezebben talál magának munkaerőt az a vállalat, aki nem kínál otthoni munkavégzésre lehetőséget a jelentkezőknek.
Tragikusan alacsonyak az itthoni fizetések
A nemzeti számlák alapján számolt hazai bruttó bérek és keresetek 2022-ben 17,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, ami a legmagasabb növekedés volt az EU-ban.
Az MNB jelentéséből az derül ki, hogy a magasabb hazai bérdinamikához a feszes munkaerőpiac miatti erős bérezési alapfolyamatok mellett a nagymértékű minimálbér-emelés és az egyszeri juttatások is hozzájárultak. A reálbérek ugyanakkor az infláció emelkedése következtében csupán mintegy 2 százalékkal emelkedtek hazánkban, az uniós országok többségében pedig csökkentek.
A magyar átlagbér – euróban és vásárlóerő-paritáson kifejezve is – a 4. legalacsonyabb volt 2022-ben az EU-ban: euróban az uniós átlagbér 46 százalékán, PPS-ben pedig a 71 százalékán alakult.
A hazai átlagbér emellett kissé elmarad a visegrádi versenytársaink átlagától is. 2023-ban folytatódott hazánkban a nominális bérek növekedése, azonban az infláció ennél nagyobb mértékű emelkedése következtében a keresetek reálértéke 5,4 százalékkal csökkent az első három negyedév átlagában.