A hazai bankok többségénél felső vezetői szinten nincs felelőse a környezetvédelemnek. A hitelintézetek kitettsége pedig a környezetszennyező ágazatokkal szemben nagy, sok ilyen céget hiteleznek, emiatt magasak a kockázataik - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank Zöld ajánlását bemutató konferencián. Egyelőre ajánlást ad ki a jegybank, a jövőben viszont komolyabb jogszabályok is jöhetnek a pénzügyi szektorban a klímaváltozás lassítása érdekében. 

A tavaly decemberben elkészült, majd társadalmi vitára bocsátott, és most megjelent ajánlás szerint úgy kell átalakítani a bankok működését, hogy a felső vezetés kellő módon tájékoztatva legyen a klímaváltozás kockázatairól, és ennek megfelelően alakíthassa ki a hosszútávú stratégiáját. Fontos, hogy a pénzügyi intézményeken belül kulcspozícióba kerüljön az éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó szakértő, ahogy például pénzmosás területén. A magyarországi bankok mindössze negyede mérte fel eddig, mekkora kockázati kitettséget jelent a számára a klímaváltozás, ami alacsony arány. 

Komoly kockázat a bankok számára a klímaváltozás

A módszertan ugyan még nem kiforrott, ami nehezíti a kockázatelemzést, de törekedniük kell a bankoknak ennek megvalósítására, hiszen működési, hitelezési, likviditási és tőkekockázatokat is jelent a bankok számára a klímaváltozás. A kockázatfelmérés eredményét nyilvánosságra is kell hozni. 

Az ajánlás június 1-től lép életbe, de vannak olyan pontjai, amelyek csak június 30-tól lesznek érvényesek. A bankoknak szeptember végéig önértékelést és akcióterveket is be kell nyújtaniuk az MNB számára. 

A Greenpeace igazgatója dicsérte az MNB ajánlását, de kevésnek találta. A Greenpeace kötelező érvényű jogszabályokat várna el, azt, hogy a bankok ne finanszírozzák tovább a fosszilis energia kitermelését és a biodiverzitást csökkentő üzletágakat, például a vegyszergyártókat. 

A kormány lakásfelújítási programját is élesen bírálta a Greenpeace. Az jó irány, hogy a bankoktól elvárják, hogy zöld pénzügyi termékekkel álljanak elő, de eközben olyan lakásfelújítási programot hirdetni, amely számolatlanul önti a pénzt a lakóingatlanokba mindenféle energetikai hatékonysági követelmény nélkül, felelőtlenség - mondta Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezetője.

A bankok azt mondják, igyekeznek

Az OTP-nél van zöld program - mondta Wolf László, a hitelintézet vezérigazgató-helyettese. A zöld program igazgatóság közvetlenül Csányi Sándor elnök-vezérigazgató alá tartozik, és több mint 100 ember dolgozik ezen a területen. A bank zöld termékeket hoz létre, olyan hiteleket, amelyeket ilyen feltételek alapján finanszíroznak. Ezeknek a kockázata, tőkekövetelménye is alacsonyabb lehet.Az OTP azt is figyelembe fogja venni, hogy társadalmi felelősségvállalás szempontjából megfelelnek-e a finanszírozási célok, most viszont sajnos még a lakásfelújítások vagy az autófinanszírozásnál nem lehet kizárólag karbonsemleges ügyeket hitelezni, ez az átállás nem az egyik napról a másikra történik meg. 

A Raiffeisennél is fontosak a zöld pénzügyek, tavaly két zöldkötvény-kibocsátást is terveztek, és a barnaszénerőművek finanszírozásából is kiszálltak - mondta Kementzey Ferenc vezérigazgató-helyettes. A Raiffeisen zöld alapú hitelminősítést is bevezet majd, ami befolyásolja majd a hitelkérők hitelhez jutási lehetőségét a banknál. 

A KBC-nél csoport szinten és helyi szinten is van vezető, aki a fenntarthatósággal foglalkozik, a helyi finanszírozási elvekbe is beépítik ezeket a szempontokat - mondta Országh Mihály a K&H specializált pénzügyi szolgáltatások igazgatóságának vezetője. A K&H 2030-ra szeretné elérni, hogy karbonsemleges legyen a teljes hitelportfóliója. 

Az MKB is elfogadott tavaly egy fenntarthatósági és klímastratégiát, a héten áll fel a dedikált vezetői testület, amelyik ezzel foglakozik - mondta Bakonyi András vezérigazgató-helyettes. 

Zöld hitelek, kockázatkezelés

Olyan konkrét hitelkérelmet, amelyet a klímakockázat miatt kellett elutasítani, az OTP vezérigazgató-helyettese nem tudott említeni. A K&H igyekszik nagy finanszírozója lenni az alternatív energetikai ágazatnak és az innovatív cégeknek. Utóbbira elkülönített kerete van a hitelintézetnek, az innovatív cégeket ugyanis a bankok a magas kockázat miatt általában nem finanszírozzák szívesen. 

Az OTP energiatakarékos épületek finanszírozására szolgáló lakossági hitelterméken dolgozik, amelynek a kamata alacsonyabb lesz, mint a normál lakáshiteleké. A zöld cégek finanszírozását viszont gyakran kockázatosabbnak tartják az OTP-nél is, mivel ezek új cégek, nincs még múltjuk. A bank saját zöldkötvény kibocsátását is tervezi. , a

A bankok azt szeretnék, ha az ajánlások konkrétabbak lennének - mondta Wolf László. Pontosabb, egzaktabb megfogalmazásokat szeretnének az MNB-től. Az állami szabályozói szerepet a bankok nem tudják átvenni a bankok, nem tudják például eldönteni, hogy ha forgalomba hoznak valahány darab dízeles, benzines autót, abból hányat finanszírozhatnak. 

A Raiffeisen és a KBC csatlakozott az ENSZ környezetvédelmi ajánlásához, az OTP is gondolkozik ezen, de ha csatlakozik, akkor csoport szinten kell ezt megtennie. Az MKB, amely egy egyesülés küszöbén áll a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal, szintén fontolgatja a csatlakozást. 

Milyen zöld hitelt adnak a bankok? 

Az MNB jelenleg háromféle zöld hitelt támogat tőkekedvezménnyel a bankoknál. Van egy zöld (energiahatékony) lakáscélú hitelezési program a lakossági szegmens számára, egy megújuló-energia-hitelezés a vállalati vagy önkormányzati szegmens számára, és a zöldkötvények vásárlását is ösztönzi az MNB. 

A bankok a második és a harmadik program szerinti vállalati zöld finanszírozást már most nyújtanak, és az MNB komoly érdeklődést lát az eddigi banki megkeresések alapján a jegybank kedvezményére. A vonatkozó MNB szabályozás szerint májusban el kell küldeniük a bankoknak az első riportot a tőkekövetelmény kedvezmény igénybe vételéről, ezt követően derül majd ki, pontosan mekkora a részvétel a programokban - közölte az MNB a Napi.hu-val.

A lakossági zöld hitelterméknél lassabb az indulás, több okból is. 2021 első hónapjaiban az MNB kérdőíves felmérésben tájékozódott a hazai hitelintézetek zöld lakáshiteleket érintő terveiről, illetve a program fogadtatásáról. Mind az energiahatékonyságot szolgáló felújítási intézkedések, mind pedig az új építésű ingatlanok adásvétele esetében a válaszadók több mint fele tervez zöld hitelnek minősülő terméket biztosítani. Ezek közül is népszerűbbnek tűnik az új ingatlanok adásvételét finanszírozó konstrukciók kidolgozásának lehetősége.

Mi az oka a késlekedésnek?

Az új épületek finanszírozása egyszerűbb, ugyanis könnyebben hozzáférhető az energetikai tanúsítvány, illetve a felújítási célból legtöbbször folyósított személyi kölcsönökkel szemben, ezek jellemzően magával az ingatlannal fedezett ügyletek, amelyek kevesebb kockázatot hordoznak egy felújítási hitelhez képest. Azon bankok közül, amelyek ilyen termék bevezetését tervezik, szinte mindannyian szeretnék a jegybank által nyújtott tőkekövetelmény-kedvezményt is igénybe venni.

A felmérés további célja volt, hogy a zöld hiteltermékek kidolgozását akadályozó tényezőkről pontosabb képet kapjon az MNB. A kérdőívet kitöltő bankok fele említette az adattárházuk fejlesztésének nehézségeit, míg a kitöltők kétharmada a termékfejlesztésre nem lát elegendő kapacitást, erőforrást. A hitelintézetek visszajelzése alapján az egész világot sújtó covid19 járvány következtében a kollégák leterheltsége nőtt, illetve egyéb, államilag is támogatott konstrukciók kidolgozására is kell figyelmet fordítaniuk.

Ugyancsak a kitöltők kétharmada értékelte „visszatartó erőként” a program feltételeiben foglalt thm és/vagy kamatkedvezmény biztosítását az ügyfelek részére, ami ezen válaszadók véleménye alapján veszélybe sodorhatja az adott termék jövedelmezőségét a bank számára. A programban való részvételhez teljesítendő adatszolgáltatással kapcsolatban a legfőbb felmerülő adminisztrációs teher az épületek energetikai tanúsítványadatainak megismerése. Ennek a bankok visszajelzései alapján leginkább operatív akadályai vannak, az adatok lekérdezésére és gyűjtésére számos intézmény esetében jelentős mértékű informatikai rendszerfejlesztési igény merül fel.