Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. Részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő, Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport olyan új géneket azonosított a csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A legfrissebb eredményeket, valamint az elmúlt évtizedekben a mocsári csigán végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a rangos The Journals of Gerontology: Series A folyóiratban publikálták a kutatók, az angol University of Sussex munkatársaival közösen - közölte az ELKH.

A modern társadalomban az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan egyre magasabb az átlagéletkor, amelynek eredményeként egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése –, illetve az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintett személyre, a rokonaira, és végső soron az egész társadalomra. Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére - ismertetik a kutatás hátterét a közleményben.

Lassítani szeretnék az öregedéssel  járó memóriacsökkenést

A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák, vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, illetve az öregedés során kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

Az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata - az idegrendszer komplexitása miatt - nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ennek következtében az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak. A kutatócsoport korábban már vizsgálta, hogy a csiga esetében milyen hatással van a PACAP fehérje és az IGF-1 hormon az öregedés visszafordítására. Akkor a kutatók azt állapították meg, hogy nagyon is lehetséges a neurális hálózatokat farmakológiailag „újraprogramozni” és az idős állatokat „megfiatalítani” a memória javítása érdekében - írják a kutatók.

Sikeresen azonosítottak öregedésért felelős géneket a csigában

Habár az évtizedek során a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok, és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni. Annak érdekében, hogy erre most lehetőség nyíljon, a kutatócsoport számos olyan gént azonosított a csigában, amely a gerincesek öregedéséért, vagy az olyan, humán eredetű neurodegeneratív betegségek kialakításáért felelős, mint amilyen a Parkinson-, az Alzheimer- vagy a Huntington-kór.

A kutatócsoport a közelmúltban olyan további, eddig ismeretlen géneket azonosított a mocsári csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszó epigenetikai módosításokért felelősek, megteremtve ezzel az öregedés során bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálatának a lehetőségét.

A gének manipulálásával próbálják lassítani a memóriacsökkenést

Az összefoglaló cikk rávilágít arra, hogy a „Lymnaea öregedési modell” eredményei megerősítették többek között azt is, hogy a különböző gerinctelen és gerinces fajokban számos konzisztens, evolúciósan konzervált viselkedési, anatómiai és fiziológiai folyamat játszódik le (ilyen például az implicit tanulás, a motoros funkciók és a neurális arborizáció csökkenése) - olvasható a közleményben.

A kutatócsoport a tanulási folyamatokban feltehetően (például a NMDA-receptorokon keresztül) kulcsszerepet játszó, konzervált gének – klotho, huntingtin presenilin, RbAp48/RBBP4 – manipulálásával igyekeznek lassítani az öregedés során kialakuló memóriacsökkenést.