A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szenátusa december 9-i rendkívüli ülésén nagy többséggel megszavazta  Charaf Hassan rektor és Verseghi-Nagy Miklós kancellár előterjesztését a fenntartóváltás kezdeményezéséről, közölte a BME.

Az új működési keretrendszerben a tervek szerint az egyetem fenntartói joga egy, az állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerül. Kétéves, intenzív tárgyalási folyamat eredményeképpen jutott el a BME igényeire és sajátosságaira szabott keretrendszerről hozott szenátusi döntésig a Műegyetem.

Nem sérül a hallgatói szabadság

A BME soha nem félt új utakat keresni. Most új kereteket szabhatunk intézményünk számára az értékeink, az elveink és a minőségünk megőrzése mellett – mondta az ülésen Charaf Hassan rektor.

Hozzátette: a hallgatók, a munkavállalók és a vezetők képviseletében egy delegációt kértek fel a keretrendszer részleteinek a kidolgozására.

Kiemelte azt is a rektor, hogy „alapvetésnek tekinti, hogy a hallgatói jogok érintetlenül maradnak és az akadémiai szabadság nem sérül az új modellben. A döntés eredményeképpen az a közös céljuk, hogy a BME Európa tíz vezető műszaki egyeteme közé kerüljön 2032-ig.

Az elfogadott előterjesztés rögzíti a tervezett, új működési keretrendszerre vonatkozó alapvető
elvárásokat, többek között:

  • a BME hosszútávú, stabil, kiszámíthatóan növekvő finanszírozását;
  • a fejlődést támogató, rugalmas belső működési szerkezetet;
  • a bővülő, BME-re szabott hallgatói ösztöndíj-kínálatot;
  • és a teljesítményösztönző bérrendszer kialakítását.

Egy zrt.-t hoznak létre

  • Az új működési modell alapelvei szintén meghatározottak az előterjesztésben:
  • a létrehozandó, fenntartó gazdasági társaság zártkörűen működő részvénytársaság;
  • a BME által kezelt ingó és ingatlan vagyon állami tulajdon marad, de vagyonkezelési jogát határozott, hosszú időtartamra a Műegyetem kapja meg;
  • a hallgatók képviseleti, részvételi, döntési, egyetértési és véleményezési jogosítványai változatlanul fennmaradnak
  • és a szenátus az új működési modellben is a BME legfőbb akadémiai döntéshozó testülete lesz. 

A szenátus támogatását követően a rektor tárgyalóbizottságot hoz létre a további egyeztetések
lefolytatására. A tárgyalásokról a rektor és a kancellár rendszeresen tájékoztatja a szenátust és a BME vezetői értekezlet tagjait. A szenátus részletes vita után, több módosító indítvány elfogadásával, a szavazatok nagy többségével támogatta az előterjesztést.

A BME szenátusa először 2022. május 30-i, majd 2023. május 22-i határozatában erősítette meg elköteleződését a Műegyetem működési modelljének megváltoztatása mellett. A BME vezetése több körben vizsgálta egy fenntartható működési modell kialakításának lehetőségeit, kereteit.

A szenátus 2024. június 10-én a tagok több mint kétharmadának támogatásával Charaf Hassant választotta rektorjelöltté, akinek pályázata hitet tett a lehetséges működési modellek átfogó vizsgálata mellett.

Charaf Hassan rektor 2024. november 28-án vezetői fórumon, majd december 3-án munkavállalói fórumon, december 5-én hallgatói fórumon ismertette a tervezett új működési keretrendszer részleteit, a fenntartóváltás indokairól és lehetőségeiről az Indexnek nyilatkozott. Az interjúban többek között arról is beszélt, hogy a 242 éves BME nemzeti kincs, amelyet nem szabad elsorvasztani. 

Nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) belekényszerítették a modellváltásba, mondta a Népszavának Halmos Balázs egyetemi docens, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete műegyetemi szervezetének tagja. 

Hozzátette: az elmúlt időszakban világossá vált, hogy az eddigi állami fenntartás keretei között nem biztosított az egyetem működéséhez szükséges finanszírozás. Amit azért tart különösnek, mert az új működési modell szerint az intézmény továbbra is kap majd állami forrásokat, még többet is, mint eddig, vagyis a szükséges összegek elvben rendelkezésre állnak.