A fejlesztési tárca befejezte a kiemelt fejlesztések keretében - , a PPP-konstrukcióban - megvalósult beruházásokkal kapcsolatos szerződések átvizsgálását, s azt már tisztán látják, hogy egy olyan eset sincs, ahol megoszlana az állam és a vállalkozó felelőssége - mondta Fellegi Tamás,a fejlesztési tárca vezetője a gazdasági bizottság keddi ülésén. A miniszter azt is elmondta, hogy amint lehet megkezdik a vállalkozók kivásárlását, idén várhatóan 200 milliárd áll majd rendelkezésre erre. Az ütemezéséről később döntenek.

Fellegi kiemelte, hogy külön kezelik a legnagyobb összegű, autópálya befektetéseket. Itt első körben a szerződések módosításra kerülhet sor, később pedig "ki kell jönni a szerződések alól". Fellegi kiemelte, hogy még az idén elkészül az állami vagyon leltára, aminek birtokában tisztába kerülhetnek az állami vagyon nagyságával.

.A miniszter azt is elmondta, hogy várhatóan az ősszel kerülhet a Parlament elé az energiastratégia, amiben érvényesíteni kell a biztonságot, a függetlenséget, a gazdaságosságot, a finanszírozhatóságot és a környezetvédelmet. Fellegi azt is elmondta, hogy Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy nélkülözni tudja az atomenergiát az energiamixben .A paksi atomerőmű esetleges bővítésével kapcsolatos majdani döntés előtt azonban végig kell futtatni a stressztesztet - tette hozzá. A fejlesztés feltételeiről szóló döntés utáni a pályázatnak minden nemzetközi résztvevő számára nyíltnak kell lennie. Fellegi azt is elmondta, hogy a kormány az energia kapcsán különböző országokkal tárgyaltak, így többek között a francia, a kínai, az oroszországi és az amerikai partnereikkel, s ez a későbbiekben is így lesz.

A kormány szándéka, hogy az MVM Zrt-t integrált energia vállalattá alakítsák, s a cég a régióban is meg tudjon jelenni.

A közeledés kapcsán pedig azt mondta a miniszter, hogy olyan finanszírozást kell kialakítani, ami a jövőben megakadályozná az állami közlekedési társaságok, a MÁV eladósodottságát s jövőben. Cél, hogy  a cég fenntartható, minőségi szolgáltatást nyújtson.

Az ellenzéki képviselők nem tekintették olyan sikeresnek a kormány egy évét, mint amilyennek a tárcavezető feltüntette, egyebek között kifogásolták az uniós kifizetéseket, s az állam nyögvenyelősen adja hozzá saját forrását ezekhez a beruházásokhoz - fogalmazott az egyik MSZP-képviselő. Ebben a körben azt is felvetették, hogy miért kellett az államnak több mint 500 milliárd forintért visszavásárolnia a Mol részvényeit. Ezt az összeget más, például - a kormány hangoztatott szándékának megfelelő - munkahely teremtő célokra kellett volna fordítani.