Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján a miniszterelnöknek a jövőben ki kellene kérnie a Közszolgálati Testület, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a hírközlési és médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők, továbbá az újságírók országos - legalább öt éve működő - szakmai, érdekképviseleti és önszabályozó szervezeteinek javaslatát, mielőtt megnevezi jelöltjét a médiahatóság élére. Az említett szervezetek az általuk javasolt jelölt nevét akkor tehetik közzé, ha ő ehhez hozzájárult. A miniszterelnök a személyi javaslatok után dönthet a jelöltjéről, míg a kinevezési jog az államfőt illetné meg ezután.

Az indoklás szerint a köztársasági elnök politikailag semleges közjogi szerepe egyértelműbbé teszi a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének függetlenségét. Szintén a függetlenség garanciájaként említi az indítvány, hogy az NMHH és a médiatanács elnökét kilencéves mandátumának lejárta után nem lehet újraválasztani, illetve újból kinevezni. A médiatanács-tagok újraválasztását viszont megengedi a javaslat, ha megbízatásuk nem összeférhetetlenségi okból, felmentéssel vagy kizárással szűnt meg.

Nemcsak a kinevezés módja változik, hanem szigorodnak azok a követelmények is, amelyek szükségesek az NMHH és a médiatanács elnöki tisztségének betöltéséhez. A jövőben csak azt lehetne kinevezni, akinek felsőfokú jogi, társadalomtudományi vagy közgazdasági végzettsége van, és legalább tízéves gyakorlatot szerzett médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletében, illetve a hírközlési felügyeletnél, vagy elismert tudományos fokozattal, illetve legalább tízéves oktatói gyakorlattal rendelkezik a médiatudomány területén.

Változhat a médiaalkotmány is

A tájékoztatási tevékenységet végző televíziók és rádiók a jelenlegi szabályozás alapján kötelesek hírműsoraikban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni a meghatározott eseményekről. Navracsics Tibor javaslata - az Európa Tanács véleményére hivatkozva - e követelmények közül csak a kiegyensúlyozottságot javasolja fenntartani, mondván, hogy ez a bírói gyakorlat szerint olyan átfogó kategória, amely az említett elemeket is magában foglalja.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a javaslatot az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd eredményeként nyújtották be. A kihirdetését követően hatályba lépő törvényjavaslatról várhatóan még a tavaszi ülésszakon szavaz a parlament.