Üdvözli a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hogy a kormány támogatja a köztestület által javasolt orvosregiszter létrehozását, erről Gulyás Gergely beszélt a csütörtöki kormányinfón. A szakmai kamara által kezelt és gondozott orvosregiszter nem csodaszer, a megfelelő transzparencia mellett a szakemberek és a lakosság számára is értékes információkat biztosítana. Ilyen szakmai rendszerek pedig feltétlenül szükségesek egy jól működő egészségügyhöz – írta a MOK.

Bár korábban a kamara indítványát az egészségügyi államtitkárság elutasította, ezért a MOK most ismét elküldte a javaslatát Pintér Sándor belügy-, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztereknek – írta Facebook bejegyzésében a MOK.

Kapcsolódó


Mi az az orvosregiszter?

Ha a kormány valóban a MOK javaslatát támogatja, akkor a szakmai közösség friss, élő adatokat fog nyilvántartani az orvosokról. Az orvosok szakmai életútja (pl. korábbi munkahelyek, tapasztalatok, szakvizsgák, licenszek, speciális képesítések) vagy az etikai életút adatai megfelelően gondozva, hozzájárulnak a lakosság biztonságos egészségügyi ellátásához.

A MOK szerint a  világjárvány idején tapasztaltak mutattak rá arra, hogy a különböző típusú adatbázisokból lekért orvosszám adatok nagyon eltérő eredményeket mutattak és kompetenciára vonatkozó információkat nem tartalmaztak.

A kamara néhány példát is felsorolt, hogy miért fontos az orvosregiszter. 


  1. Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amikor kiderül egy gyógyszerről, hogy veszélyes (pl. mérgező adalékanyag kerül bele gyártási hiba miatt, vagy kimutatták, hogy születési rendellenességet okoz, ha várandósok szedik). Ezt a gyógyszerveszélyességi információt mihamarabb el kell juttatni az érintett orvosokhoz. A kötelező kamarai tagság megszüntetése után ma nincs olyan adatbázis, amely alapján az összes orvost el lehetne érni.
  2. A koronavírus-járvány idején sok orvos közvetlen tapasztalatot szerzett fertőzött betegek ellátásában. Ha most egy új fertőzés kezdene terjedni (pl. egy hete adott ki figyelmeztetést a majomhimlőre a WHO), nem lenne olyan adatbázis Magyarországon, ami alapján meg tudnánk mondani, mely orvosoknak van gyakorlata ilyen betegek ellátásában. Ez reakcióidő-veszteséget jelent a járvány kezdeti, kritikus szakaszában.
  3. Egy közösségi médiában aktív orvos, akinek több tízezer követője van, arról terjeszt videókat, hogy a koronavírus tesztekkel becsapták az embereket, a szűrővizsgálatok a daganat szétterjedését vagy sérülést okoznak, és mindez a “rockefelleri” orvoslás műve. Ezt az orvost (a példa valós) a MOK kizárta tagjai közül, így nem praktizálhatott. Ma azonban szabadon gyakorolhatja orvosi hivatását és ötvözheti azt káros eszméivel, üzleti céljaival, hiszen jelenleg is több érvényes képesítéssel szerepel az Országos Kórházi Főigazgatóság működési nyilvántartásában. Etikai múltjáról betegei és kollégái nem tudnak.
  4. Ha egy szakterületen kevés az aktív orvos, nincs utánpótlás, azon nagyon hosszú idő alatt lehet változtatni. Egy szakorvos kiképzése az egyetem elkezdésétől 10-12 évet igényel. Jelenleg nincs olyan adatbázis, ahonnan időben meg lehet állapítani, mely szakterületen, vagy melyik országos régióban bontakozik ki orvoshiány. Így csak akkor szembesül a problémával az ellátórendszer, amikor a baj bekövetkezett, futva az események után.
  5. A magánellátás rendkívüli bővülése nyomán, sok orvos hagyta el a közellátást, az állami alkalmazottak harmada már csak részállásban dolgozik. A magánellátás vonzó körülményei mellett azonban az a tudás- és információátadási rendszer jellemzően nem épült ki, amit az állami egészségügyben több évtized alatt kialakult szakmai műhelyek biztosítottak. Az új szakmai irányelvek például nem jutnak el kötelezően a kollégákhoz, és ők sem tudnak szervezett visszajelzést adni az egészségügyi irányítás felé.