A 143 méter magas MOL-torony amellett, hogy a főváros legmagasabb irodaháza, a társaság történetének legjelentősebb ingatlanberuházása. A 28 emeletes, nettó 68 ezer négyzetméter alapterületű Campus nemrégiben kapott használatbavételi engedélyt, és már javában zajlik a 2500 dolgozó beköltöztetése.

Az átadón Hernádi Zsolt arról beszélt, hogy hittek a jövőben, ezért döntöttek 2016-ban egy új székház megépítéséről. A MOL vezérigazgatója emellett fel is tett egy kézenfekvő kérdést:

Szabad-e ilyenkor ünnepelnünk, amikor káosz van az energiapiacon?

Majd rögtön meg is válaszolta:

Vacilláltunk, de nem szabad elengednünk a ma pillanatát

Elmondása szerint az üzemanyag-káosz csillapodni látszik, a rend még nem állt helyre, ellenben 30 százalékkal már csökkent a fogyasztás.

Ami a beruházást illeti, valóban gigantikus és nemcsak a méretét tekintve:

  • A teljes székházba több mint 62 ezer köbméter betont dolgoztak be
  • Szerkezeti acélból több mint 2 500 tonnát,
  • a vasbeton szerkezetekbe több mint 6800 tonna betonvasat és 105 000 folyóméter feszítőpászmát építettek be
  • A homlokzatra összesen 5500 darab üvegpanelt szereltek
  • Az épületben a teljes projekt keretében több mint egymillió méter kábelt húztak be
  • A komplexumban összesen hét lépcsőház épült, ami összesen 2 633 lépcsőfokot jelent
Kép: MTI Fotó, Balogh Zoltán

A Kopaszi-gát melletti felhőkarcoló építését amellett, hogy élénk figyelem kísérte, sokan aggódtak a közösségi oldalakon, hogy miként változtatja majd meg az épülő felhőkarcoló a budapesti városképet. Akadtak, akik egyenesen tabudöntögetőnek tartották a MOL-tornyot, attól félve, hogy megtöri a rendszerváltás után általánossá váló trendet a magasházak építésével kapcsoltban és egyfajta építkezési lavinát indíthat el.