Rizikós helyszínt választottak az Európai Politikai Közösség második csúcstalálkozójának: Moldovában gyűlt össze csütörtökön több mint 40 európai ország vezetője. Ez pedig több szempontból is szúrhatja Vlagyimir Putyin szemét.
Moldova abba a régióba tartozik, amelyről az orosz elnök szereti azt gondolni, hogy még a fennhatósága alá esik, kvázi igényt tarthat az ország élén állók elkötelezettségére, szükség esetén pedig a támogatására. Ráadásul – Ukrajnához hasonlóan – Moldovának is megvan a maga orosz régiója.
Transznisztria számos orosz szeparatista és több mint ezer orosz katona vezetésével törekszik elszakadni Moldovától. Nem nagy meglepetésre Vlagyimir Putyin Transznisztriával kapcsolatban is előszeretettel hangoztatja, hogy a helyi orosz kisebbséget atrocitások érik, és szükségük van Moszkva támogatására.
A következő Ukrajna?
Moldova az elmúlt időszakban több alkalommal is alaposan megrángatta a moszkvai oroszlán bajszát.
A kijevi kormány februárban arra figyelmeztette Maia Sandu moldovai elnököt, hogy értesüléseik szerint a Kreml puccsot tervez, és bábkormányt ültetnének az aktuális kabinet helyére. Még abban a hónapban le is mondott az addig kormányzó kabinet, a stafétát azonban ismét Európa-párti politikusok vették át.
Maia Sandu elkezdte kongatni a vészharangot, hogy tudatosítsa a nyugati vezetőkben: Moszkva nem akar megállni Ukrajnánál, már most Moldova felé kacsingat a Kreml.
Erre utaló jelek egyébként Moszkva részéről is érkeztek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például kijelentette, Moldova úgy fest, mint „a következő Ukrajna”. Egy Moldovából száműzött oligarcha, Ilan Shor pedig, aki a moszkvai irányítással való kiváló viszonya miatt egyébként az Egyesült Államok szankciós listáján is szerepel, Facebook-hirdetéseket szponzorálhatott. Az Associated Press (AP) szerint ezek a hirdetések tüntetésekre buzdították a moldovaiakat és az Európa-barát kormány ellen uszítottak.
Érdekesség, hogy az Európai Unió egészen eddig nem szankcionálta Ilan Short, csak kedden, a moldovai eseményre készülve tette meg a blokk ezt a lépést.
Mérföldkő lehet a csúcstalálkozó
A résztvevők és az őket vendégül látó Moldova számol egy esetleges orosz támadással, ezért az ország légterét – a résztvevők megérkezése után – a csúcstalálkozó idejére lezárták, és a légtér biztonságára aktívan figyelnek a NATO megfigyelő repülőgépei – írja a Politico. A legtöbb vezető nem is tölti Moldovában az éjszakát, minimálisra korlátozzák látogatásuk időtartamát.
A csúcstalálkozón résztvevők a következők:
- az EU 27 tagállama;
- Albánia;
- Andorra;
- Örményország;
- Azerbajdzsán;
- Bosznia-Hercegovina;
- Georgia;
- Izland;
- Koszovó;
- Liechtenstein;
- Moldova;
- Monaco;
- Montenegró;
- Észak-Macedónia;
- Norvégia;
- San Marino;
- Szerbia;
- Svájc;
- Törökország;
- Ukrajna és
- Egyesült Királyság.
A hivatalos program szerint az országok vezetői azzal a céllal gyűlnek össze, hogy
- előmozdítsák a politikai párbeszédet és az együttműködést a közös érdeket szolgáló kérdések ügyében, valamint hogy
- megerősítsék az európai kontinens biztonságát, stabilitását és jólétét.
A csúcstalálkozó helyszíne fontos üzenetet hordoz Nicu Popescu moldovai külügyminiszter szerint:
azt jelzi, hogy Moldova számít, hogy az egész kontinens kiáll ebben a nehéz időben Moldova és Ukrajna mellett.
Vadim Pistrinciuc korábbi moldovai miniszter is arról beszélt a csúcstalálkozó előtt, hogy az esemény alkalmas lehet arra, hogy felnyissa a szemeket.
Az egykor szovjet kötelékbe tartozó állam az uniós jelöltséget tavaly júniusban – Ukrajnával egyszerre – kapta meg. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki szintén a moldovai fővárosba utazott, megdicsérte a kormányt a reformok terén elért előrelépésekért, hozzátette, ezek komoly szerepet játszhatnak a csatlakozási tárgyalások előkészítésében.
Azt ígérte, ennek a folyamatnak az erősítése és felgyorsítása érdekében a közeljövőben növelik a Kisinyovba delegált uniós diplomaták számát.