A döntés nem  volt váratlan. A miniszterek pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás (edp) megszüntetése haladéktalanul - az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben - hatályba lép.

A hírt Varga Mihály jelentette be Luxembourgban, aki elmondta, hogy a döntés egyhangú volt, minden miniszter támogatta, hogy Magyarország kikerüljön az edp alól. Ebben a döntésben benne van az elmúlt évek államháztartási javulása, benne van az adósság mértéknek csökkenése, benne van az, hogy a deficit szintjét 3 százalék alá sikerült szorítani és benne van az elmúlt három év munkája, az ország lakosságának munkája, hiszen szerinte nagyon komoly szerep hárult a lakosságra, a közvéleményre, hogy ezek az intézkedések sikeresek legyenek. Varga ugyanakkor megerősítette: az a cél, hogy a következő hónapokban Magyarország ne csússzon vissza az eljárás hatálya alá, hogy Magyarország ne jusson Málta sorsára.

Kapcsolódó

Orbán Viktor miniszterelnök egy pénteki budapesti sajtótájékoztatón az Ecofin döntését kommentálva kijelentette: ezt a csatát megnyertük és most már egy külső szemlélő is úgy látja, hogy a magyar gazdaság jó irányba halad. "Méghozzá velünk gyakran nem túlságosan barátságos, számos kérdésben a véleményünket nem osztó külső szereplő", az EU pénzügyminisztereinek tanácsa mondja azt, hogy ez így jó - fogalmazott a kormányfő. "Visszaszereztük az önbecsülésünket, és megkaptuk az elismerést, bátorítást Magyarországon kívülről is, hogy folytassuk a gazdaságpolitikánkat" - mondta a miniszterelnök.

Ez a döntés ad egy különlegességet a mai eseménynek - utalt a miniszterelnök arra, hogy a sajtótájékoztató előtt Bernadette Ségol, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárával találkozott. Minsizterelnök ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a kormány úgy tette renbde a magyar költségvetést, hogy ebben az évben reálbéremelkedés lesz Magyarországon, mindezt úgy, hogy a szakszervezetekkel állapodtak meg a minimálbér megállapításáról, és arról, hogy ezt hogyan vezessék át a többi fizetésre. Igaz, a másik oldalon kellett hozzá a rezsicsökkentés is - tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint ez kulcseleme a magyar gazdaságpolitikának, amit folytatni fognak a jövőben is.

Arra a kérdésre, van-e még szükség kiigazításokra ahhoz, hogy Magyarország ne jusson Málta sorsára - amely ellen újra deficiteljárás indult -, Orbán Viktor azt válaszolta az MTI tudósítása szerint: "mostani tudásunk szerint nincs, tekintettel arra, hogy az utolsó építőkockát is elhelyeztük a magyar gazdaság új építményében".

A többi javaslatra is rábólintottak

Az Európai Bizottság május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni túlzottdeficit-eljárást, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Szlovénia esetében hosszabbítsák meg azt a határidőt, amelyen belül Brüsszel elvárja az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentését. A bizottság emellett azt is kezdeményezte, hogy Belgiumot figyelmeztessék, hogy elmaradásban van a hiány lefaragása tekintetében vállalt kötelezettségeihez képest, Máltával szemben pedig indítsák meg újra a legutóbb tavaly decemberben megszüntetett túlzottdeficit-eljárást. Ezekre az ajánlásokra is rábólintott az Ecofin. Emellett még - szintén a korábbi európai bizottsági javaslattal egybehangzóan - a gazdasági és pénzügyminiszterek Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia számára jóváhagyták, hogy több időt kapjanak a túlzott hiányuk csökkentésére. Ezekkel a döntésekkel így a 27-ből 16 tagállam áll az edp hatálya alatt - a válság csúcsán 24 tagállam volt az eljárás alatt.

Az Ecofin emellett hozzájárult ahhoz is, hogy Lettország 2014. január 1-től az eurózóna tagjává váljon.

Magyarország teljesített

A magyar költségvetési deficit 2012-ben 1,9 százalékra csökkent. Az Európai Bizottság május elején közzétett tavaszi előrejelzésében 3, illetve 3,3 százalékos hiányt jelzett előre 2013-ra és 2014-re, szemben a magyar kormány áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban erre a két évre várt 2,7 százalékos szinttel. Május 13-án a magyar kormány újabb intézkedéseket határozott el. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye május 29-én kiadott közleményében ennek figyelembevételével már erre az évre 2,7, 2014-re pedig 2,9 százalékos deficitet jelzett előre. A számok alapján így már Magyarország teljesítette az edp alóli kikerülés feltételeit, amelyre akkor a bizottság javaslatot is tett.

A túlzottdeficit-eljárásról az uniós szerződés rendelkezik, részleteit pedig az úgynevezett stabilitási és növekedési paktum határozza meg. Ennek értelmében az Európai Unió tagállamainak a gazdasági és monetáris unió működőképessége érdekében a GDP 3 százaléka alatt kell tartaniuk államháztartási hiányukat, az államadósság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, de legalábbis csökkenő tendenciát kell, hogy mutasson. Ha az Európai Bizottság úgy látja, hogy valamelyik tagállam középtávon, tartósan átlépné a küszöbértéket, akkor javaslatot tesz pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin), hogy állapítsa meg, valóban fennáll-e a túlzott deficit ténye. Ha a bizottság úgy véli, hogy a hiány csak átmenetileg, rövid időre és kis mértékben lépi át a határértéket, akkor nem indul eljárás. Ha viszont a tanács a bizottság véleménye alapján úgy látja, hogy az adott ország hiánya túlzott mértékű, elindítja a túlzottdeficit-eljárást, és ajánlásokat tesz az adott tagállam számára, továbbá határidőket állapít meg, ameddig az adott országnak hatékony intézkedéseket kell tennie a hiány szintjének a meghatározott 3 százalék alá csökkentése érdekében. Ezt követően a bizottság időről időre rendszeresen tanulmányozza az eljárás alá vont ország államháztartási helyzetének alakulását. Szankciókat csak a legvégső esetben lehet alkalmazni egy uniós tagállam ellen, ha az adott országgal kapcsolatban Brüsszel többször is megállapítja, hogy nem tesz megfelelő intézkedéseket.

Magyarország ellen 2004-ben indult el a túlzottdeficit-eljárás, amikor is a tanács 2008-as határidőt adott arra, hogy Magyarország fenntartható módon 3 százalék alá csökkentse a deficitet. Ezt a határidőt a pénzügyminiszterek tanácsa többször kitolta, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország hatékony egyenlegjavító intézkedéseket tett, de nem sikerült 3 százalék alá csökkentenie a deficitet. 2004 óta összesen három alkalommal, 2004-ben, 2005-ben és legutóbb 2012-ben látta úgy az Európai Bizottság és az Ecofin, hogy a magyarországi intézkedések nem megfelelőek.