A mozgáshiány naponta 37 ember halálát okozza Magyarországon, mondta a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) konferenciáján Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár. A mozgásszegény életmód a halálozások 9,7 százalékáért felelős. Ez drámai adat, fogalmazott az államtitkár.

Azt szeretnék elérni a mozgás receptre program segítségével, hogy csak 60 évesen kezdjenek el  orvoshoz járni az emberek, és 70 vagy 80 évesen pedig még futókörökön fussanak. A gyerekek pedig a telefonjukról elfeledkezve sportoljanak, töltsenek minél több időt a szabadban, ami azért is fontos, mert folyamatosan nő a túlsúlyos gyerekek aránya, mára a harmaduk elhízott.

Szálljon be a tb a fitneszbérlet árába

Az a terv, hogy néhány éven belül, amikor egy orvos felírja a mozgást receptre, akkor az egészségbiztosító a fitneszbérlet költségéhez ugyanúgy járuljon hozzá, mint a gyógyszer költségéhez, fogalmazott Révész Máriusz.

Kapcsolódó

Statisztikai adatokat ismertetve Révész Máriusz elmondta, a mai valóság az, hogy a magyarok várható élettartama 4,5 évvel elmarad az uniós átlagtól, ezen pedig javítani kell.

A WHO adatai szerint az egészségünkre ezek faktorok hatnak: 

  • 18 százalékban az egészségügyi ellátórendszer;
  • 37 százalékban az egyének életmódja;
  • 25 százalékban örökölt tulajdonságok;
  • 20 százalékban pedig a környezeti hatások;

Globális adatok szerint 2021-ben a vezető halálokok között első helyen a keringési betegségek álltak, a második legtöbb halál a légzőszervi betegségek (ebben az időszakban volt a covid-járvány) miatt történt, a harmadik helyen pedig a daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozás majd a diabétesszel kapcsolatos halálozás áll.

Magyarországon az első helyen a keringési betegségek, a daganatos megbetegedések, a légzőszervi betegségek és az emésztőrendszer betegségei álltak szintén 2021-ben a vezető halálokok között.

A krónikus betegségek kialakulásában szerepet játszanak a társadalmi, a gazdasági, a politikai tényezők, az életmódbeli tényezők, és a metabolikus rizikófaktorok is, mondta Paulik Edit, a Szegedi Tudományegyetem professzora.

Közismert, hogy a metabolikus szindróma a szív- és érrendszeri betegségek és az inzulinrezisztencia, valamint a rendellenes zsíranyagcsere talaján kialakuló 2-es típusú cukorbetegség fokozott rizikófaktora. A betegek legtöbbször túlsúlyosak vagy el vannak hízva. 

Felidézte, hogy 2000 és 2021 között 50 százalékkal nőtt a anyagcserével összefüggő kockázati tényezők, a magas vérnyomás, magas vércukorszint, magas BMI vagyis a túlsúly. 

Túl sósan táplálkozunk, kevés teljes kiőrlésű gabonát és kevés gyümölcsöt eszünk Magyarországon, ezzel szemben pedig sok vörös húst, kevés zöldséget fogyasztunk, sorolta a professzor, és ezek az adatok évente közel 20 ezer ember halálozáshoz járultak hozzá, ami 380 ezer életév veszteséget jelentett.

Lehetne több is

2023 augusztusától a  népegészségügyi termékadó bevonásával élménysport és életmódhoz kapcsolódó egészségügyi programok indultak el, többek között a mozgás receptre program. E program célja, hogy a fizikai aktivitást a gyógyítás és megelőzés szerves részévé tegye, és jó gyakorlatokat alakítson ki az orvos és mozgásszakemberek között. 

Van egy adónem, a népegészségügyi termékadó, aminek a 10 százaléka ezekre a programokra felhasználható transzparensen. Aktív és cselekvéshez köthető programokra lehet pályázni. Becslések szerint, akár 8,5 milliárd forint is lehetne a programban, jelenleg 3-4 milliárd forint van benne, mondta Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója. 

Iszonyú kevesen sportolnak

Magyarországon a minimális fizikai aktivitást a lakosság 4 százaléka teljesíti, mondta Babai László, Neta Bölcsek Tanácsának tagja. A nők 51 százaléka, a férfiak 62 százaléka soha nem mozog.

Néhány EU országban a soha nem sportolók aránya:

  • Finnországban 8 százalék;
  • Svédországban 12 százalék;
  • Szlovéniában 25 százalék;
  • Csehországban pedig 26 százalék;

A WHO ajánlása szerint a minimális mennyiségű mozgás heti 150 perc közepes intenzitású kardiómozgást jelent, emellett heti kétszer harminc perc izomnövelő testmozgást is érdemes végezni, fontosak a nyújtógyakorlatok, az idősek számára pedig az egyensúlygyakorlatok és ajánlott a napi 10 ezer lépés is, sorolta Babai László.

Új-Zélandon 1998 óta, Svédországban 2003 óta már működik a mozgás receptre program, a tapasztalatokkal kapcsolatban elmondta, a vényt a háziorvos írja fel. Hasonló program van az USA-ban, Európa 20 országában pedig az egészségorientált sportklubokat támogatja az egészségbiztosító, Magyarországon pedig a XII. kerületben 2021-ben a Hegyvidéken indult el a zöld recept program.

Már elkészült egy szakmai konszenzus a mozgás receptre programmal kapcsolatba, mondta Babai László. Komoly szakértői testület állt össze, ahol jelen vannak háziorvosok, gyermekorvosok, sportorvosok, gyógytornászok, és rekreációs szakemberek is.

Azt szeretnék a programmal elérni, hogy a jelenlegi 4 százalékról tovább emelkedjen azoknak az aránya, aki a testmozgás, a sportolás mellett döntenek. A jelenlegi 47 százalékról legalább tíz százalékkal csökkenjen az egészségtelen életmóddal összefüggésbe hozható halálozás aránya.

Magyarországon eddig 30 önkormányzat csatlakozott a programhoz, jövőre 100-zal szeretnék növelni a támogató önkormányzatok számát, és a cél az, hogy mind  háromezer önkormányzatot bevonják a mozgás receptre programba.