A munkavállalói érdekképviseletek hangoztatták: a kormány ígéretet tett arra, hogy a nyitott kérdéseket a hatályba léptető és az átmeneti rendelkezések között szabályozzák, illetve csak a "rossz és a még rosszabb" közül választhattak.

Matolcsy György megköszönte a megállapodást aláíró érdekképviseleteknek a "kemény, de konstruktív" tárgyalásokat, és azt, hogy megértették, Magyarország újjászervezéséhez, megújításához szükség van egy új Mt-re, és a munka világának újraformálására.

Mint mondta, az új Mt. bevezetésével Magyarország az első három ország között lesz az Európai Unióban a munkaerő-szabályozás, munkaerőpiaci-szabályozás rugalmasságát tekintve.

Emlékeztetett arra, hogy 2011 júniusában bocsátották szakmai vitára a jogszabály szakmai konzultációs anyagát, és augusztusban kezdődtek meg az egyeztetések a szakszervezeti konföderációkkal, valamint a munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel. A miniszter szerint mindazokkal egyeztettek, akik "elismerték egy új jogszabály létjogosultságát és szükségességét a mai magyar gazdaságban".

Matolcsy György közölte: az aláírók egyetértenek abban, hogy Magyarországnak szüksége van egy új Mt.-re, amely segíti az új munkahelyek megteremtését, védi a meglévőket és rugalmas munkavállalói formákat tesz lehetővé. Úgy vélte, az új szabályozással megakadályozható a bércsökkentés is, továbbá Magyarországon 2020-ig létre lehet majd hozni egymillió új munkahelyet.

A munkaadók és a munkavállalók képviselői is hangoztatták, hogy a megállapodás nem jött volna létre akkor, ha nem hárman - ők és a kormány - tárgyalnak, és rámutattak, hogy a Munka törvénykönyvének a mai változata össze sem hasonlítható az eredetivel.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a józan ész diadalának nevezte a megállapodást.

Az MGYOSZ elégedett

A bejelentést követően a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) üdvözölve a megállapodást, közleményben tudatta: olyan megállapodás született a szakszervezetek működésére és jogállására vonatkozó kérdésekben, amely biztosítja a munkavállalói érdekvédelem feltételeit.

A megállapodás értelmében a szakszervezetek az eredeti koncepcióhoz képest több jogosítványt kapnak. Többek között a szakszervezeti képviselők szélesebb köre kaphat munkajogi védettséget, nő az érdekvédelemre fordítható munkaidő-kedvezmény, ami erős garanciát jelent a szakszervezetek megfelelő működésére. A szakszervezeti tagdíjakat továbbra is a munkaadó vonja majd le a bérekből, ezzel is egyszerűsítve a szakszervezetek adminisztratív működését - áll az MGYOSZ közleményében.

A szakszervezeti szövetségek részéről először Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szólt a megállapodásról, ő emelte ki, hogy csak a rossz és a még rosszabb közül választhattak. A mostani kompromisszum nélkül az eredeti törvényszöveg maradt volna, nemzetközi jogorvoslatot kérhettek volna ugyan, de mire az eredményre vezet, "addigra megszűnik a magyar szakszervezeti mozgalom" - mondta.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy vélte, hogy a megállapodás biztosítja a szakszervezetek minimális működési feltételeit. A megállapodásból kiemelte azt, hogy a jövedelem nem csökkenhet, a túlmunkáért fizetni kell (ennek az ellenkezőjéről kell megállapodnia a munkaadónak és a munkavállalónak). Gaskó István, a Liga elnöke is azt emelte ki, hogy nehezebb lesz az érdekvédelem, de tovább él. Fontosnak tartotta, hogy a versenyszférában jöjjön létre egy új tripartit szervezet.

Nem tudták mit írnak alá

A Népszava és a Világgazdaság pénteki számában azt írta az NGM által csütörtökön közöltekkel kapcsolatban, miszerint pénteken a kormány, a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletei az új Munka Törvénykönyvéről kötött megállapodást írják alá "ünnepélyes" keretek között, hogy még maguk a meghívottal sem voltak tisztában azzal, hogy mit is kellene nekik "ünnepélyesen" aláírniuk. A hírről a sajtóból értesültek a lap szerint.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke azt mondta a Népszavának, hogy a keddi egyeztetésen szó nem volt arról, hogy az egész jogszabálytervezetről megállapodás születne, míg Borsik János, a munkavállalalói oldal soros elnöke úgy vélekedett, hogy ha lesz is ilyen "megállapodás", az jogilag érvénytelen, hiszen a kormány csak az általa kiválasztott érdekképviselőkkel tárgyalt.