A Magyar Tudományos Akadémia közleménye a kormány mellett működő járványügyi operatív törzs életre hívott egy Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoportot, amelynek kifejezetten a kutatás-elemzés a célja - írja a 24.hu megjegyezve, hogy ezt az információt eddig nem kötötték a nyilvánosság orrára.  Az MTA és az Emmi közösen kiadott egy összefoglalót azokról a magyar kutatásokról, amelyek a munkacsoport égisze alatt készültek.

A hírportál az eredményekről csak egy-egy pár bekezdéses summázást kapott, ami egyébként elég is lett volna ahhoz, hogy a közvéleményt megfelelő módon tájékoztassák a magyar kutatásokról – ha ez időben megtörténik. Én egy óriási kihagyott lehetőséget látok ebben az egészben – mondta a portálnak Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa.

Kapcsolódó

"Egyrészt ezt a járványhullámok közepén kellett volna kommunikálni, az eredményekkel jó néhány embert meg lehetett volna győzni az oltások hatásosságáról. Másrészt annak sem látom sok értelmét, hogy ezt ilyen formában kiadják, a megfelelő kommunikáció nélkül csak néhányan találják majd meg.”

Pedig a tudományos kutatásokból kiderül, hogy a magyar halálozási mutatók a visegrádi országokhoz képest nem rosszak, sőt Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is magasabbak a számok, mint itthon.

Az is kiderült, hogy két, azonos hosszúságú, 54 napos időszakot tekintve a koronavírus-fertőzés mellett fellépő halálozás kockázata a teljes, 15 évnél idősebb magyar populációban 55 százalékkal kisebb volt az omikron hullám során, mint a delta hullámban. A delta hullám során a két oltással rendelkezők csoportjában a halálozás esélye 83 százalékkal kisebb volt, mint az oltatlanok között. A harmadik oltás ezt a védettséget 96 százalékra emelte, még a legidősebb korosztályban, a 85 év felettiekben is 90 százalék felett volt a három vakcina nyújtotta védelem.