Bátran lehet mondani, hogy mérföldkőhöz érkezett a környezetvédelem, 2021. július 1-től megváltozik a hulladékgazdálkodás szabályozása az Európai Unióban, és hazánkban is életbe lép az egyszer használatos műanyagokról (SUP - Single Used Packaging) szóló kormányrendelet. Az új jogszabály értelmében betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat (például uzsonnás zacskók, kutyapiszok piszok szedésére szolgáló zacskók). A 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett "kiflis zacskók" termékdíját hússzorosára emelik: a jelenlegi kilónként 57 helyett 1900 forintra. Az úgynevezett "lebomló" zacskókra pedig bevezetik az 500 forintos termékdíjat.

Az új szabályozás jelentős előrelépés a jelenlegi állapothoz képest. Jelenleg ugyanis Magyarországon semmilyen korlátozás nincs a műanyag zacskók forgalmazására, - mivel a termékdíj fizetési kötelezettség - a "zöld adó" - nem jelent komoly terhet, valamint az úgynevezett "lebomló" zacskókon sincs termékdíj.

Kapcsolódó

A rendelet értelmében tiltólistán szereplő termékeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni. Könnyebbséget jelent, hogy számos árucikknek mára már létezik természetes anyagból készült megfelelője. Ilyenek például az evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák, szívószál), tányérok és az italkeverő pálcikák is, készülhetnek fából, vagy papírból, ami megújuló erőforrás. A fültisztító esetében is beszerezhetünk tartós használatra készült, illetve természetbarát pálcikákat. A tiltólistán olyan termék is szerepel, aminek hiányát jóformán nem is lehet érezni, ilyen a léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcák.

Július 1-től a rendelkezés érvényes továbbá az expandált polisztirolból - közismertebb nevén hungarocellből - készült ételtároló edényekre, például dobozok tetővel vagy anélkül; az italtárolókra, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is; illetve az egyszer használatos műanyag italtartó poharakra, beleértve azok tetejét és fedelét is.

Kép: IKSZ

A röviden csak SUP (Single-Use Packaings) irányelvként emlegetett szabályozás alapvető célja a műanyagtermékek környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt káros hatásának megelőzése és csökkentése, egyúttal a körforgásos gazdaságra való átmenet elősegítése. A körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulás az elmúlt években az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzésévé vált.

Hazánkban a szabályozással nem csak a műanyaghulladék mennyiségét kell csökkenteni, hanem a települési hulladék, azokon belül különösen a csomagolási hulladékok újrahasznosításának mértékét is növelni kell hosszútávon. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint Magyarországon 2025-ig a települési hulladék legalább felét szükséges újrahasznosítani, 2035-ig pedig el kell érnie a 60 százalékot. Jelenleg ez az érték csupán 40 százalék. A célok elérését elősegíthetjük az italos kartonok szelektív gyűjtésével is.

Több lesz a tengerekben a műanyag, mint a hal

"Jelenleg a társadalmi és fogyasztói rendszerünk nem fenntartható. Európa évente 25 millió tonna műanyaghulladékot termel és ennek csupán 30 százalékát dolgozzák fel újra. Ha ez nem változik, akkor 2050-re a műanyagok gyártása lehet felelős az olajfogyasztás 20 százalékért, az üvegházhatású gázkibocsátás 15 százalékért, és valószínűleg ekkorra már több műanyag lehet majd a tengerekben mint hal" - mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.

2024 közepéig a SUP műanyag italtartályok csak akkor engedélyezettek a piacon, ha a kupakjuk és a tetejük is rögzítve van, de 2025-ig kötelesek lesznek ezek 77 és 2029-ig 90 százalékát begyűjteni. Különleges intézkedés vonatkozik a PET-palackokra, amelyeknek 2025-re már 25, 2030-ig pedig minimum 30 százalékban újrahasznosított műanyagból kell készülniük. A fenti megállapítások így kihatnak a hulladéklerakókban található települési hulladékok mennyiségére is. Míg az unió többi országában 2035-ig kitűzött cél, hogy a települési hulladék mindösszesen 10 százaléka kerülhet a lerakókba, addig Magyarországnak az elérendő cél 25 százalék.