A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban évek óta zajlanak az adatigénylések egyre nehezebb jogszabályi környezetben, ugyanis az adatok többségét 30 évre titkosította a fideszes parlamenti többség - ha pedig valamelyik adat nem tartozik a törvény hatálya alá, akkor azt egyedileg minősítik az adatgazdák. Kérdés, hogy Paks 2 képes-e önálló működésre - gazdasági értelemben -, vagy szükséges-e a folyamatosan állami jelenlét - mondta Koritár Zsuzsanna, Energiaklub programvezetője a civil szervezet keddi konferenciáján, ahol a Felsmann Balázs, Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai és nemzetközi menedzsment kutatóközpontjának vezetője modellszámításait mutatták be. A modellszámítás hiánypótló, hisz a kormány nem rendelkezik ilyennel - vagy ha igen, akkor titkolja.

Komoly akadályokat gördíthet az Európai Bizottság a Paks 2 beruházás elé, amennyiben azt tiltott állami támogatásból megvalósuló projektnek tekinti. Amennyiben ilyen verdikt születne, az akár a projekt végét is jelentheti. A bonyolult uniós szabályok viszonylag leegyszerűsíthetőek annak vizsgálatára, hogy Paks 2 megvalósulhatna-e piaci alapon is. Ha igen, vagyis a beruházás pénzügyileg megtérül, akkor ez nem minősül állami támogatásnak. Ennek vizsgálata során azt kell eldönteni, hogy a beruházás gazdaságilag racionális-e, azaz megtérül vagy sem - ezt fogja a állami támogatás vizsgálatánál tenni az Európai Bizottság is. A megtérülés fontos része, hogy projekt kitermelje a 10 milliárd eurós orosz kormányhitel kamatait - ezt vizsgálja az Európai Bizottság is, illetve ennek vizsgálata a magyar adófizetők érdeke is - olvasható a tanulmányban.

Kapcsolódó

Évtizedekig viszi a pénzt Paks 2

A most elkészült modellszámítások szerint minimális a Paks 2 projekt megtérülésének esélye. A 12,5 milliárd eurós költségkeret reális, ebből kihozható a kétszer 1200 megawatt kapacitású blokk, így egy KW termelőegység beruházása 5200 euróból épülhet meg. Az első bökkenő, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség számai szerint a következő másfél évtizedben 24-29 százalékos beruházási és üzemeltetési költségcsökkenés következik be, vagyis a túl gyors beruházással egy drága erőmű épülhet Pakson. A megtérülést két további tényező befolyásolja: az energiaárak várható változása, illetve a majdani erőmű kapacitáskihasználtsága - ismertette a modell paramétereit Felsmann Balázs.

A számítások azt mutatják, hogy ha nem következik be tartós reál-áremelkedés az energiaárakban, akkor a projekt nem térül meg, sőt nettó jelenértéke -5 és -6,5 milliárd euró közé várható a kapacitáskihasználtság függvényében. Vagyis a teljes működési ciklus alatt a 2,5 milliárd eurós magyar önrészen felül az adófizetőknek további 12,4-18,6  milliárd eurót (!) kell Paks 2 működtetésre fordítani. A modell szerint az erőmű működését 2050-ig csak folyamatos tőkejuttatásokkal lehet fenntartani: a működés első tíz évében évi 210-250 milliárd forintot, ez követő tíz évben már csak 140-160 milliárd forintot kell a költségvetésből, az adófizetőknek a erőműtársaság működésre fordítani - mondta Felsmann Balázs.

Szélsőséges esetben jöhet be a kormány terve

Abban az esetben lehetséges a beruházás megtérülése, ha az energiaárak reálértéke az üzemidő teljes hosszában 75 százalékkal lesz magasabb, és az új blokkok viszonylag magas, 85 százalékos kapacitáskihasználtsággal működnek a teljes 60 éves időtartam alatt. Ma ugyanakkor nincs olyan előrejelzés, amely a 60 éves időtávlatban 75 százalékos reálérték-növekedést várnak az energiaárakban - hívta fel a figyelmet a közgazdász-kutató.

Az elérhető nyilvános előrejelzések közül az Európai Bizottság a Paks 2 indulásáig 2026-ig 25 százalékos áremelkedést jósol, így bármilyen kapacitáskihasználtság mellett a beruházás nettó jelenértéke -2,7 és -4,5 milliárd euró között szóródik, az államnak tehát további 6-10,5 milliárd eurós többletfinanszírozással kell kisegítenie a a projektcéget. A mai szcenáriók mellett nagy a valószínűsége annak, hogy Paks 2 nem tudja elérni a piaci működéshez szükséges árakat, ugyanis nem reális az a várakozás, hogy hosszú távon az energiaárak reálértéken 75 százalékkal emelkedjenek.

Mit kellene tennie a kormánynak?

További probléma a kapacitáskihasználtság kérdése, főleg a 2026-2034 közötti időszakban, amikor még a négy régi és már a két új blokk is üzemmel. A két erőmű egymást fogja kiszorítani a piacról, ezért célszerűbb lenne a párhuzamos működést a lehető legrövidebbre venni, például az új blokkok indítását a 2030-as évek közepére hagyni. Felsmann Balázs szerint annak érdekében, hogy a beruházás ne minősüljön tiltott állami támogatásnak a magyar kormánynak, célszerű lenne elismerni, hogy a Paks 2-projekt tartalmaz állami támogatást és ezt engedélyezteti Brüsszellel.

A kutató szerint a kormánynak a kommunikáción is változtatni kellene: elő kell állnia a saját számításaival és elmagyarázni, hogy mitől fontos ez a beruházás, hisz látható: az atomerőműben termelt áram nem lesz olcsó. A kormány az ellátásbiztonságot tolja az előtérbe és azzal érvel, hogy jelenleg is a magyar piacon elfogyasztott energia 40 százaléka külföldi erőművekből érkezik. De nem azért importálnak a fogyasztók, mert nincs idehaza elegendő kapacitás - hanem azért, mert külföldről olcsóbban lehet beszerezni, mint idehaza előállítani.

Kép: Forrás: Energiklub