Ma rendkívül nehezen összeegyeztethető - főleg a nők számára - a gyermeknevelés és a munka, ugyanis Magyarország ma csak a a szavak szintjén követ családbarát politikát - ezt állítja az Együtt és pártalapítványának, a Váradi András Alapítvány programja. Ma Magyarországon a hat éven aluli gyermeket nevelő nőknek mindössze 38 százaléka dogozik, ez a szám a legalacsonyabb az egész Európai Unióban. A társadalmi elvárások még mindig a 19-20 századi "apa dolgozik, anya főz" szinten vannak, az állami szociálpolitika is ezt a képet erősíti, a munkaadók, legyen az állami vagy magánszféra, szintén nehezen tolerálja a gyermekes nőket.

Mindezek eredménye a kevés gyermekszülés, vagyis az elöregedő társadalom annak minden problémájával, amely például a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságában csúcsosodik ki. A szülés mellett döntő nők viszont évekre kiszorulnak a munkaerőpiacról - ezzel karrierjükben törés következik be, csökkentve az évtizedekkel későbbi nyugdíjukat. Egyes vélemények szerint a nyugdíjjogosultságot egy-két évtizeden belül lehetne akár a gyerekneveléshez kötni, erről részletesebben itt olvashat.

A nők és a férfiak közötti kiegyensúlyozottabb szereposztás - az Együtt szerint - össztársadalmi érdek; ahol ez megvalósul, ott több gyerek születik, a munkaadó számára a kisgyermekes szülő is megbízhatóbbá válik. A szülők nagyobb gazdasági aktivitása a társadalom számára is hasznot hozz(na),  ám ezért még sokat kell tenni. Ennek érdekében fogalmazott meg a Váradi András Alapítvány ajánlásokat, ezek főbb pillérrei: a családon belüli feladatok kiegyensúlyozása, a három év alatti gyermekek napközbeni ellátásának javítása, a nőkre háruló gondozási feladatokból származó munkaerőpiaci hátrányok csökkentése, a foglalkoztatói attitűdök megváltoztatása.

Gyes emelése - bölcsődei utalvánnyal

Az Együtt ezért javasolja, hogy a biztosítási alapon járó gyed (gyermekgondozási díj) 18 hónapos időszakának egy részét - három hónapot - az apa is igénybe vehesse. Szóba kerülhet olyan javaslat, hogy a gyed 18 hónapról 15 hónapra csökkenjen, ám ha azt a másik szülő is igénybe veszi, akkor jár a 18 hónap, ezzel párhuzamosan emelnék a gyed összegét - ezzel is ösztönözve az apákat a gyed igénybe vételére. Szintén ösztönzőleg hathat a megosztásra a gyed felső határának megemelése, így az apák is szívesebben mehetnek gyedre, és ezzel csökkenthető az az időszak, míg az anyák kiesnek a munkaerőpiacról.

A javaslatok között szerepel a bölcsődei támogatás, a cél a mihamarabbi munkaerőpiaci integráció lenne. A gyed 2 évig jár, utána még egy évig a jóval szerényebb összegű gyes, ami nem jelent valódi alternatívát a fizetéssel szemben. Aki viszont nem kap gyedet, annak a havi 28 500 forintos gyessel kell beérnie. Az Együtt javaslata azt célozza, hogy az a szülő, aki a gyes mellett vállalja a munkába járást, kapjon 150 százalékos ellátást azzal a megkötéssel, hogy a plusz 50 százalékot (jelenleg havi 15 250 forintot) bölcsődéztetési utalványban folyósítsák. A gyes harmadik évében ingyenes munkaerő-piaci integrációs szolgáltatásokat kellenen biztostani az otthon maradó szülő számára. Az utalvány értelemszerűen szektorsemleges lenne, vagyis azt a magán és önkormányzati intézményekben is beváltható lenne.

Egy fillérbe sem kerülne - gyermekbarát munkahely

A nők, illetve a gyermekek nevelését segítő családok helyzetét segíthetné a gyermekbarát munkahely minősítési rendszer bevezetése, amit a közszférában és az állami cégek körében kötelezővé tennének. A közszférában kötelezővé tenné a javaslat a gyermek hat éves koráig a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka biztosítását.

Az Együtt költségvetés becsléssel élt: konzervatív számításaik szerint, amelyek nem kalkulálnak a hosszabb távon várható költségvetési többlettel - ami a foglalkoztatás növelése miatt keletkezik -, évi 23,8 milliárd forint nettó kiadással számol, magyarán évente 1,6 stadionnyi pénzből (egy stadion/15 milliárd forint) finanszírozhatóak lennének a javaslatok.