Decemberben jelent meg a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2024-es harmadik negyedévére vonatkozó országos összefoglaló jelentése. Eszerint 2024. szeptember 30-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság országosan 10,4 ezer  munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát ellenőrizte, az ellenőrzések során a cégek 66 százalékánál tapasztalt valamilyen munkaügyi jogsértést. A jogsértés az ellenőrzött munkavállalók 55 százalékát érintette, ami az egy évvel korábbi 67 százalékhoz képest némi csökkenést jelent – ez derül ki a hatósági jelentésből.

A feketefoglalkoztatás még mindig nem tűnt el

Továbbra is az egyik leggyakoribb jogsértés a feketefoglalkoztatás. A szabálytalanság 2024. szeptember 30-ig az ellenőrzött munkavállalók 13,46 százalékát (5 430 fő) érintette, egy évvel korábban a foglalkoztatottak 15,67 százalékát alkalmazták feketén.

Ágazatok szerint a vagyonvédelem, a feldolgozóipar és a  vendéglátás területén javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban növekedés tapasztalható a 2023-as hasonló időszakhoz képest.

Az összes ellenőrzött és feketén foglalkoztatott munkavállaló arányszáma csökkent, azonban a javuló tendencia ellenére még mindig az építőiparból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, valamint a főbb ágazatokon kívüli az úgynevezett „egyéb” ágazatok és a kereskedelem.

Kép: Economx

A jelentés szerint a munkaidővel és a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések száma továbbra is jelentős. A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül az elszámolással, például a bérjegyzékkel kapcsolatos hibák voltak a legjellemzőbbek. A leggyakoribb szabálytalanságok között szerepel a jogviszonyok bejelentésének elmulasztása. A korábbi évekhez hasonlóan a foglalkoztatók a bejelentések elmaradása okaként „próbamunkára” hivatkoznak, de a hatóságok szerint ez továbbra sem fogadható el kimentési okként. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bejelentés elmaradásának hátterében a közterhek befizetésének szándékos elkerülés állhat, vélik szakemberek.

Kapcsolódó

Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett szintén gyakori szabálytalanság. Ezt azonban nehéz bizonyítani, mert a jogsértéssel érintett és a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozatot tenni. 

A harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatása is előfordult:

  • például nem rendelkeztek érvényes tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel vagy az engedélyben megjelölt munkavégzési helytől eltérő munkahelyen foglalkoztatták őket;
  • vagy lejárt érvényességű engedéllyel végeztek munkát;
  • esetleg érvényes adóhatósági bejelentés hiányában foglalkoztatták őket; 

A harmadik országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos jogsértések nagyobb létszámban érintették az építőiparban, a feldolgozóiparban, a gépiparban és a kereskedelem területén munkát végző munkavállalókat. 

Trükköznek a munkabérrel is

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám is nőtt egy év alatt, a korábbi 4,3 ezer munkavállalóhoz képest, most 4,6 ezer munkavállalónál trükköztek a cégvezetők. Ezek közül a legjelentősebb a „bérjegyzékkel” kapcsolatos előírások megsértése, ezt követi a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, és a mindenféle pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése. 

A munkabér kifizetése kapcsán sok esetben fordul elő, hogy a munkabért készpénzben fizette meg a munkáltató, holott erről nem volt írásban foglalt megállapodásuk a munkavállalóval.

A minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok már alig fordulnak elő, tavaly 37 fő esetében volt ilyen baki.

Tavaly az első háromnegyed évben 2151 esetben szabott ki munkaügyi bírságot a hatóság, amelynek összege meghaladta az 1,2 milliárd forintot is

– ez derül ki a 25 oldalas jelentésből.

A társhatóságok együttműködésével 2024. szeptember végéig 2314 foglalkoztatás felügyeleti ellenőrzés zajlott, ami az összes vizsgálat ötödét jelenti. A  rendőrséggel közös ellenőrzések száma is magas volt, 777 ellenőrzést folytatott le a két közigazgatási szerv együtt. 

Még mindig sok a halálos baleset

Halálos munkabaleset tavaly az első félévi adatok alapján 27 volt, egy évvel korábban 2023 augusztusáig 24 munkavállaló halt meg munkavégzés közben. A szakszervezetek szerint egyébként nem történt szemléletváltás a munkavédelem területén, erről Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke beszélt korábban lapunknak. Annak ellenére, hogy némileg csökkent a halálos kimenetelű munkabalesetek száma, a 2023-ban 62 halállal végződő munkabaleset még mindig elviselhetetlenül sok, 2022-ben 68 munkavállaló vesztette életét munkavégzés közben.