Havonta 500 és ezer fő között van azoknak a gyakran kékgalléros, külföldről érkező munkavállalóknak a száma, akik Magyarországra érkeznek. Hogy éppen összesen hányan vannak az országban, ezt nehéz megmondani, de körülbelül 80-90 ezren lehetnek, mondta a Napi.hu-nak Maier Dávid, aki cégével több éve ázsiai munkaerő közvetítéssel foglalkozik.

Fotó: Maier Dávid

Főként két konstrukció keretében jön Magyarországra plusz munkaerő, arra a több mint 500 ezer üres álláshelyre, amiről a miniszterelnök is beszélt. Az egyik konstrukció a munkaerő közvetítés, a másik pedig a munkaerő kölcsönzés - tette hozzá.

Messze még a bűvös szám

A munkaerő közvetítésnél a foglalkoztatót és az álláskeresőt kötik össze, a dolgozó a foglalkoztató saját állományába kerül, ő fizeti a bérét és a járulékait is. A munkaerő-kölcsönzésnél, a kölcsönző cég állományában vannak a dolgozók, legyen ez akár magyar munkavállaló vagy harmadik országból érkező. Ő fizeti a bérét, járulékát, gyakran ő biztosítja a szállást a számára, vagy megegyezés szerint fizeti repülőjegyét.

A szakember szerint a miniszterelnök által említett “bűvös” számtól még messze vagyunk.

Mint mondta: a magyar munkaerőpiacon az ázsiai munkaerő tömeges megjelenése az utóbbi években vált jellemzővé. Elsőként 2014-2015-ben jelentkezett Magyarországon jelentősebb munkaerőhiány, akkor a szomszédos országokból, Szerbiából és az Ukrajnából érkezők számára tették fokozatosan könnyebbé a munkavállalást Magyarországon.

2016-2018-ban még nem volt annyira jellemző, hogy harmadik országból, például Ázsiából érkezzenek tömegesen kékgalléros dolgozók, de 2018-2019 -ben történt egy erősebb elmozdulás, és akkor már ezres nagyságrendben érkeztek több távolkeleti országból a dolgozni vágyók Magyarországra.

Példaként említette, hogy 2019-ben körülbelül 50 ezer külföldi munkavállaló dolgozott magyar foglalkoztatóknál, addig mára ez a szám 80-90 ezer között van, ha nem is duplázódott, de lényegesen nőtt a számuk.

Különösen az EU-n kívülről érkező munkavállalók létszáma emelkedett ezen belül is, és egy folyamatosan emelkedő tendenciát látunk - mondta a szakember. Többek között most a Fülöp-szigetekről, Indiából, Vietnámból és Mongóliából is érkeznek munkások.

Jön a vendégmunkás-törvény

A következő időszakban számos fejlesztés, beruházás érkezik Magyarországra, és ezek megvalósításához további munkaerőre lesz szükség. Elsősorban az országhatáron belül kell megtalálni azokat az embereket, akik tudnak és akarnak dolgozni, látható ugyanakkor, hogy ennél több munkásra lesz szükség, mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Az új jogszabály tervezet a magyar munkaerőpiacot kvótával védené és nem engedné sem a letelepedést, sem a családegyesítést a harmadik országokból ide érkezőknek. Jelenleg 15 ország van azon a listán, ahonnan könnyített eljárással jöhetnek minősített kölcsönzőkön keresztül Magyarországra dolgozni munkavállalók, ezek között van Brazília, Mongólia és Vietnám is.

A vendégmunkások maximum három évig tartózkodhatnának Magyarországon, továbbá nem engedélyezik számukra sem a családegyesítését, sem a letelepedést.

Gyárak, építőipari, logisztikai és vendéglátásban dolgozó, valamint ruhaipari cégek is megkeresik a Terendo munkaerő ügynökséget, hogy segítsenek munkaerőt találni, mondta Maier Dávid. Egy ügyintézési folyamat jellemzően több hónapig tart. A toborzás során kétszeresen szűrik a jelentkezőket, motivációikat, büntetlen előéletüket és egészségi állapotukat, valamint a bevándorlási ügyeiket is intézik.

 

A külföldi munkavállalók top tízes listáján volt egy kis átrendeződés, most ha minden igaz Fülöp-szigetekről jönnek a legtöbben, de jelentős számú munkavállaló jön Indiából is, emellett a 2021-es adatok szerint a top tízben van Mongólia, Dél-Korea is és Indonézia is feltörekvőben van - sorolta a szakember. Korábbi években egyébként rendre Vietnámból jöttek a legtöbben. 

Jelenleg 25 minősített munkaerő-kölcsönző cég van ma Magyarországon, ezek a cégek 50 millió forintot tettek letétbe, átestek egy nemzetbiztonsági átvilágításon és legalább 500 fős az állományuk. Ezek a minősített HR-szolgáltatók 2021 ősze óta könnyített, gyorsított formában nagy létszámban hozhatnak be külföldről munkavállalót Magyarországra.

Nem olcsóbb az ázsiai dolgozó, sőt…

Nagy tévedés, hogy az ázsiai munkaerő olcsó, a legtöbbször többe kerül, mint egy magyar dolgozó. Azonban a cégek, ha nem tudják teljesíteni a szerződésben tett vállalásaikat, akkor a kötbér gyakran még többe kerül, mint a harmadik országból idehozott munkavállaló - mondta Maier Dávid. Emellett pedig a munkaerőhiány sokszor már a hazai vállalkozások biztonságos működését veszélyezteti, amivel a hazai dolgozók munkahelyei is veszélybe kerülnek.

A trend úgy tűnik nem fog változni, a következő években is szükség lesz külföldi munkavállalókra Magyarországon.

 

A HR szolgáltatóknak, ha akár 80-100 fős ázsiai munkavállalót közvetítenek vagy kölcsönöznek egy cég számára, akkor az adott városban vagy településen fel kell készíteni a helyi hatóságokat, lakosokat és a dolgozókat arra, hogy legális munkavállalók érkeznek munkavállalási céllal nem pedig illegális bevándorlókról van szó.

Az ázsiai munkavállalók bérével kapcsolatban Maier Dávid elmondta: jellemzően betanított munkások túlórákkal együtt 280-320 ezer forint (700-800 euró) fizetésért jönnek Magyarországra, de a munkavállalókat motiválja, ha ingyenes szállást is biztosítanak számukra, valamint van, hogy az ideutazásukat is fizetik.

Az ázsiaiak azért jönnek Magyarországra, hogy dolgozzanak, így akár éjszakai műszakban is vállalnak munkát, vagy akár munkaszüneti napokon is.

Tíz-húsz százalék a sikertelenségi ráta

A sikeres közvetítések aránya jellemzően 80-90 százalékra tehető - válaszolta a Napi.hu kérdésre a szakember. A toborzások tíz-húsz százalékban megy valami félre, előfordul, hogy a hatóságok utasítanak el kérelmezőket valamilyen okból, vagy a munkavállalás során valamelyik fél elégedetlensége miatt kerül sor a munkaviszony megszüntetésére.

A tervek szerint a vendégmunkás törvény ősszel lép hatályba, a jogszabály úgy szabályozná a vendégmunkásokat, hogy maximum két plusz egy évig kaphatnak munkavállalási engedélyt, nem telepedhetnek le, nem egyesíthetnek Magyarországon családot, ez a jelenlegi helyzethez képest szigorítást jelentene.

Mivel a humánerőforrás hiány továbbra is egy létező probléma lesz Magyarországon, az ősszel életbelépő jogszabállyal a harmadik országból érkező munkavállalók beáramlásának mikéntjét szeretnék Maier Dávid szerint szigorú szabályok és keretek közé terelni.