A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint a 2018. november és 2019. január közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 481 ezer volt, 45 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek átlagos létszáma 170 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője

Kapcsolódó

A szakértő úgy látja, a feszített munkaerőpiac miatt idén éves szinten 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta lehet. A telített munkaerőpiac tovább hajthatja a béremelkedést, valamint a termelékenység javítását célzó vállalati beruházásokat is - tette hozzá az elemző.

Az elemző a foglalkoztatás szerkezetéről megjegyezte, a közfoglalkoztatottak létszáma 130 ezer alá csökkent, az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma viszont tovább emelkedett, bár a tempó lassulást mutat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője

A munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, az uniós tagállamokkal összehasonlítva azonban Magyarországon is elérhető a foglalkoztatási ráta további, legalább 4 százalékos emelkedése - vélekedett Suppan.

Az elemző szerint ennek a legnagyobb gátja a feketefoglalkoztatás, illetve, hogy a munkaerőpiacon zömében már csak a teljesen képzetlen munkaerő maradt, náluk pedig a helyzet javítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni az oktatásra, mindezekhez pedig szakpolitikai beavatkozásra van szükség.

Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából, de pozitívan befolyásolja a makrogazdaságot is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője

Az adatok továbbra is erős, feszített munkapiacot jeleznek, ami az idén is "megágyazhat" a bérek folytatódó - bár 2018-hoz képest várhatóan lassuló ütemű - emelkedésének. Mindez azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztás az idén is fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek, ellensúlyozva a globális piacokról érkező esetleges negatív hatásokat, amelyek leginkább az ipari export lassulásában mutatkozhatnak meg - közölte az Erste szakértője.

Az elemző szerint a tavalyi évi kiemelkedő, 4,8 százalékos éves növekedése után 2019-ben lassulhat a GDP bővülése, ám továbbra is a 3,5-4 százalékos sávban maradhat.