A 2021. július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt. Az előző hónapban, augusztusban a munkanélküliek száma 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalékos volt. A fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag szerint a június-augusztusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 200 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. Egy év alatt a 15-74 éves munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent. A 15-24 éves munkanélküliek száma 4 ezerrel, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 15,9 százalékra nőtt. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,4 százalékosra, az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 2,7 százalékosra csökkent.

Szeptemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 22,6 százalékkal, 250 ezer főre csökkent.

Kapcsolódó

A 2021. július–szeptember az egy évvel korábbihoz képest:

  • A 15–74 éves munkanélküliek száma 18 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 98 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 3,8 százalékra mérséklődött, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 91 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,0 százalékra csökkent.
  • A 15–24 éves munkanélküliek száma 46 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 14,5 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli közel egynegyede a fiatalok közül került ki.
  • A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,3 százalékra, 
  • az 55–74 éveseké 0,4 százalékponttal, 2,7 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 8,8 hónap volt, a munkanélküliek 34,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, főleg az Észak-Alföldön magas az állástalanság: itt volt a legmagasabb (6,9 százalék) a munkanélküliségi ráta, míg a Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb (2,0 százalék). Az előző év azonos időszakához képest egyedül Észak-Magyarországon nőtt a ráta értéke (1,1 százalékponttal), a többi régiót csökkenés jellemezte.

Foglalkoztatás: enyhe növekedés

Augusztusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 678 ezer volt, 24 ezerrel több az egy évvel korábbinál, és 26 ezerrel kevesebb az előző havinál. A KSH által fő mutatóként használt, a foglalkoztatottak három havi mozgóátlaga a június-augusztusi időszakra 4 millió 659 ezer volt, 40 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában, és 12 ezerrel több az előző három havinál.

Ehhez képest szeptemberben 4 millió 687 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a15–74 éves korosztályban. A 2021. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 663 ezer főt tett ki, ami 36 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság, míg a külföldön dolgozók száma csökkent.

2021. július–szeptember az egy évvel korábbihoz képest a 15–64 évesek közül 4 millió 561 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,6 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 9 ezer fővel, 2 millió 422 ezer főre mérséklődött, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,7 százalékponttal, 78,3 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 25 ezerrel, 2 millió 139 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 68,9 százalékra emelkedett. 

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 274 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 27,9 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 87,4 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,4 százalékponttal, 63,7 százalékra emelkedett.

A foglalkoztatást tekintve Budapesten volt a legkedvezőbb a helyzet a 15–64 évesek körében, ahol a ráta értéke 78,6 százalék volt, míg a legalacsonyabb érték Dél-Dunántúlt jellemezte (68,0 százalék). Az előző év azonos időszakához képest minden régióban nőtt a foglalkoztatás, a legjelentősebben Pest régióban és Észak-Alföldön (egyaránt 1,6 százalékpont), míg a legkevésbé Budapesten és Dél-Dunántúlon (0,8–0,8 százalékpont).