Mutatjuk, ki nyer és ki veszít a 2016-os költségvetéssel - itt a lista

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a 2016-os költségvetés az adócsökkentés és az építkezés költségvetése, mondván, jövőre csökken az szja, a sertésáfa és nőnek a családi adókedvezmények. A büdzsé egy másik olvasatában viszont inkább a változatlanság jut az eszünkbe javaslat részletes áttekintése után.

Jövőre az állam 16 551 milliárd forintot költhet a szerdán beterjesztett költségvetési törvény szerint, a hiányt 761,6 milliárd forintban határozta meg a kormány, ami a GDP 2 százaléka. A kormány a gazdasági növekedés lassulásával számol 2016-ban, hiszen az idei 3,1 százalék után - az EU pénzek elmaradása miatt - 2,5 százalékra mérséklődik a GDP növekedése. Az inflációt az idei 0 százalék után 1,6 százalékra lőtte be a büdzsé tervezete - így például a nyugdíjak januárban ennyivel emelkedhetnek.

Az GDP növekedésével párhuzamosan az adósságmutató csökken 74,3 százalékról 73,3 százalékra. Igaz, ez messze elmarad a stabilitási törvényben előírt mértéktől, de az már a bevezetéskor tudható volt, hogy nem fogja teljesíteni a kormány. A Költségvetési Tanács épp ezért az adósságszabály eltörlését/módosítását javasolja, hisz annak betartásával 700 milliárd forintos költségvetési kiigazítására lenne szükség, amely a KT szerint növekedési áldozattal járna.

Felpörög Paks II.

A jövő évi költségvetés egyik nyertese a Lázár János vezette Miniszterelnökség, amely jövőre már 706 milliárd forint felett diszponál. Maga Lázár is panaszkodott számtalan kötelezettségére, de tény, hogy tárcája, mint egy kis gömböc, mindent lenyel. Az elmúlt években a teljes közigazgatás került a minisztériumhoz, majd a Paks II. beruházás - ez utóbbi okozza a látványos kiadásnövekedést 216-ban. Jövőre az atomerőmű bővítésre már 113 milliárd forintot költenek költségvetési pénzből.

A Miniszterelnökségnél tervezték meg a költségvetés tartalékokat is. A kabinet  mellényzsebe - a rendkívüli kormányzati intézkedések sor - vagyis az általános tartalék az ideivel megegyező száz milliárd forintot tartalmaz. További száz milliárdra rúg az Országvédelmi Alap - az előre nem látható makrogazdasági kockázatokra -, ami 40 milliárddal magasabb az idei keretnél. Az életpálya programokra - vagyis a rendőrségi, katonai és pedagógus béremelésekre - 135 milliárdot kapott a tárca az erre létrehozott céltartalékban.

Meglepetés Hendének

Véget ér a hét szűk esztendő a Magyar Honvédségnél, ugyanis hosszú, majd egy évtizedes böjt után 2016-ban jelentősen növekedhet a honvédelmi tárca büdzséje: a HM 298,6 milliárd forintból gazdálkodhat, ami 48 milliárddal magasabb az idei szintnél. A honvédség idén kezdi meg az iraki misszióját - a kurdisztáni Mol-kutak védelmében -, ez önmagában indokolja a többletkiadások jelentős részét, Ugyanakkor a büdzsé nem tartalmazza a honvédségi, rendőrségi helikopterbeszerzés költségeit, amit 170 milliárdra tett korábban a szaktárca, pedig égető szüksége lenne a fegyveres erőknek ahhoz, hogy katasztrófahelyzetben tudjanak helikopterrel repülni, menteni.

Autóutak, stadionok - ömlik a pénz

A NFM költségvetése kis mértékben nő, ám ezen belül található az a 100 milliárdos tétel, amit a kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésre kíván fordítani, a választásokra készülve. A közúthálózat fenntartására viszont csak 60,1 milliárd jut - ez elmarad az elmúlt évek amúgy sem elégséges költéseitől - vagyis a meglévő utak felújításán spórol a kormány annak érdekében, hogy új autóutakat építhessen. A Hungaroring Zrt támogatása 2016-ban már 12 milliárd forintjába fáj az adófizetőknek, vagyis öt év megháromszorozódott a támogatás mértéke - ez részben ez emelkedő jogdíjakkal magyarázható.

Természetesen folytatódik a kormány stadionépítési programja is: 2016-ban összesen 44,8 milliárdot szánnak erre a célra, ebből a legnagyobb falatot a "Nemzeti Olimpiai Központ" vagyis az ex-Nép-, jelenleg Puskás Ferenc Stadion és környezetének építése jelenti. A presztízsberuházásokon túl 3-3 milliárd forintot szán a kormány tornaterem- és tanuszoda-építésekre. Az idei 6,1 milliárd után további 27,3 milliárdot költenek jövőre költenek 2017-es úszó vb  beruházásaira - ebből Dagály Strandot pofozzák ki, ahol új "Úszópalotát" építenek, de új létesítmény épül Balatonfüreden is a nyíltvízi programok lebonyolítására, továbbá fejlesztik a margitszigeti Hajós Alfréd Uszodát.

Szijjártó sem panaszkodhat - de mi folyik az Eximbankban?

A Külügyminisztérium is a költségvetés nagy nyertese közé tartozik az idei 91 milliárddal szemben 150 milliárd forintból gazdálkodhat Szijjártó Péter. Bő hat milliárd forinttal nő a külképviseletek támogatása, így erre már 45,2 milliárd megy. Az idei 1,5 milliárdról 5,5 milliárd forintra emelkedik a külföldi diákoknak biztosított ösztöndíjak értéke, ami hatalmas ugrás. Az Eximbank támogatásra 20, tőkeemelésre további 30 milliárd jut 2016-ban - vagyis az állami export-import bank támogatása 50 milliárd forintot emészt fel. Idén a bank nem kapott plusz tőkét, tavaly októberben viszont volt egy hasonló nagyságrendű tőkeemelés.

Brutális mértékben esnek vissza az uniós forrásokból fizetett programok: a tavalyi csúcsjáratás után 2016-ban "csak" 1401 milliárd forintot sikerül kicsavarni az uniós adófizetőkból. Az ok prózai: a 2007-13 közötti programok kifutnak, a 2014-20-as uniós költségvetés programjai pedig lassan indulnak - ezért a 1160 milliárd forintos visszaesés.

Az EMMI-nek keveseb pénz jut

Az emberi erőforrás tárca egyértelmű vesztese a költségvetésnek, vagyis nem teljesül az a korábbi ígéret,  miszerint nem lesz olyan tárca, amely kevesebb pénzből gazdálkodhat jövőre. Az egyetemek finanszírozása stagnál, a KLIK költései emelkedhetnek, ám borítékolható, hogy a plusz milliárdoktól sem szűnnek meg a közoktatás napi filléres gondja. A szociális kiadások is csökkennek, a Szociálpolitikai Alap költései 3,4 százalékkal maradnak el az ideitől. Jut viszont 19,1 milliárd a Városliget-programra és további 3,5 milliárdot költenek az új fővárosi Nagycirkuszra az EMMI.

A foglalkoztatási alap költéseiben az álláskeresési támogatások kismértékű csökkenésével számol a kormány - amit a javuló foglalkoztatás magyarázhat is, a közmunkarendszerbe viszont tovább öntik az adófizetői pénzeket: 2016-ban már 340 milliárd jut Start-munka programra, a teljes foglalkoztatás.

A költségvetés jövőre is számol 115 milliárd forintnyi privatizációs, egész pontosan "egyéb értékesítési és vagyonhasznosítási bevétellel". Az idei büdzsé 169 milliárd forint számol ezen a soron, ám hogy miből, arra mind a mai napig nem adott választ sem a kormány, sem az NGM. Ezt azzal indokolják, hogy annyira nagyszerű, ám titkos ötletről van szó, hogy annak nyilvánosságra hozatala akadályozná a nagy bevételszerzési-akciót. A tételt a Költségvetési Tanács, de bármelyik elemző szimplán üres lufinak, szebben fogalmazva negatív költségvetési kockázatnak tekinti.