A Nemzeti Választási Iroda szerdán kiadta a vasárnapi országgyűlési választások szavazóköri jegyzőkönyveit - mondta az Inforádióban Pálffy Ilona, az iroda elnöke. A beszkennelt dokumentumokat a pártok és a választópolgárok össze tudják hasonlítani a nemzeti választási rendszerben közölt előzetes eredményekkel, illetve saját delegáltjaik helyi jegyzőkönyveivel. Az adatokat több párt is nyilvánosságra hozta, így bárki összevetheti a szavazóköri jegyzőkönyveket a hivatalos eredményekkel.
Hibáztak
Még össze kell hasonlítani a választókerületi jegyzőkönyveket az informatikai rendszerbe felvitt adatokkal, de eddig úgy tűnik, hogy tömeges, rendszerszintű visszaélés nem történt a választáson - mondta el a Klubrádiónak a László Róbert, a Political Capital elemző intézet választási szakértője. Emberi hibák történtek; nem ad aggodalomra okot az a néhány egyedinek tűnő, elszigetelt eset, amikor például a Jobbik listás szavazatait egy kamupárthoz könyveltek el, és az, hogy sok érvénytelen szavazat volt, amikor a szavazókörök tagjai követtek el hibákat, de ezek nem döntő jelentőségűek, ezekből nem következik rendszerszintű visszaélés - véli a szakértő.
Kínosnak nevezte azonban választási iroda honlapjának összeomlását, mert ez okkal okoz bizalmi deficitet, mert honnan tudhatjuk, mi történt este hét és tíz óra között, amikor ezt nem lehet nyomon követni? - tette fel a kérdést László Róbert.
Ez több mint aggasztó
Aggodalomra adnak okot ugyanakkor a voksturizmusról szóló hírek László Róbert szerint. Ezek alapján szervezetten szállíthattak külhoni magyar állampolgárokat a szavazás napján Magyarországra - a határon túliak elvben levélben szavaznak, de azoknak Magyarországon létesítettek lakcímet. Ezt a gyanút erősítette Szijjártó Péter külügyminiszternek az a márciusi bejelentése is, hogy megnyitottak ideiglenes határátkelőket Románia és Magyarország között a választás miatt.
A Political Capital a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) civil szervezettel együttműködve adatigénylést nyújtott be a Belügyminisztérium illetékes államtitkárságához, hogy megtudják, két évre visszamenőleg, mikor, hol, hova történtek esetlegesen tömeges bejelentések. Ha azt látjuk, hogy vannak jelentős és hirtelen kiugrások, na az több mint gyanús lesz - mondta László Róbert a Klubrádióban.
Voksturizmusról írt a hvg.hu is, Csepelen több száz, határon túli születésű, de csepeli bejelentett lakcímmel rendelkező választó szavazott vasárnap a Budapest 17-es egyéni választókerületben. Ők a listás szavazat mellett egyéni képviselőre is voksolhattak, bár nem élnek itt, csak a választás idejére, szavazni érkeztek Magyarországra.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok a választási törvény értelmében csak pártlistára szavazhatnak, azok viszont, akiknek van magyarországi lakcímük, a lakcím szerinti körzet egyéni jelöltjére is. Az NVI szóvivője, Listár Dániel szerint a választási nyilvántartás kiszűri, hogy ne adhasson le valaki a határon túlról levélben egy listás, majd a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörben megjelenve az egyéni mellett egy újabb listás szavazatot is. A levélszavazatot visszaküldők névjegyzékét összevetik ugyanis az egyéni választókerületi névjegyzékekkel, és ha valakiről látszik, hogy listás voksot már leadott, az csak egyéni szavazólapot kaphatott a szavazókörben. Mindez elvben van így - jegyezte meg a hvg.hu -, a vasárnapi választáson több körzetben már a kisebbségi névjegyzékben szereplők megjelenése is akkora káoszt generált (nekik egy kisebbségi és egy egyéni szavazólapot kellett elvileg adni, pártlistásat nem), hogy megmagyarázhatatlan szavazólaptöbblet vagy éppen -hiány keletkezett, amely miatt a végén le kellett vonni az összes jelölt voksaiból - hívta fel a figyelmet a lap.